Perlusz László a Karmelita kolostorban tartott eseményen azt mondta, a tavalyi év „szörnyű inflációja” után idén nagyon szerény növekedés várható, és két ilyen nehéz év után tudtak abban megállapodni, hogy jövőre 7 százalékkal növelik a garantált bérminimumot és 9 százalékkal a minimálbért. Ez utóbbinál 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékos emelést vállaltak.

Hirdetés

A VOSZ főtitkára szerint üzleti tervként közelítve meg a bérmegállapodást nem csak a vállalkozásoknak, hanem a munkavállalóknak és a kormánynak is van házi feladata. Hiszen a munkaadóknak versenyképesebbnek és termelékenyebbnek kell lenniünk és be kell hozniuk a legkorszerűbb technológiákat, alkalmazni a mesterséges intelligenciát, valamint elmenni a digitalizáció és a robotizáció irányába. Ugyanakkor a munkavállalóknak is nyitottnak kell lenniük a képzésekre és arra, hogy befogadják ezeket az új technológiákat.

Rámutatott, a kormánynak is sok feladata van: amellett, hogy hozzájárul anyagilag a béremeléshez, olyan programok indítására is szükség van, mint például a hazai kis- és középvállalkozásoknak szánt Demján Sándor program, a finanszírozást tekintve pedig fontos a Széchenyi-kártya program folytatása. Mindezek mellett a nagy vállalatokat sem szabad elfelejteni és olyan innovatív és befogadó gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben ezek „a szép számok megvalósíthatóak” – fogalmazott Perlusz László.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetk elnöke közölte, amennyiben a makrogazdasági környezet, a GDP vagy a bérek átlagos mértékének alakulása változik, akkor ezt a megállapodást újratárgyalják, és elvégzik a szükséges korrekciókat.

Korábban írtuk

Hozzátette, a tárgyalások idén kifejezetten nehezített terepen zajlottak a mostani makrogazdasági környezet és a szomszédban zajló háborús konfliktus miatt, ami komoly hatást gyakorol mind a gazdaság helyzetére, mind a munkavállalók életkörülményeire és megélhetésére. A munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek pedig ilyen körülmények között kellett egy több évre szóló bérmegállapodásról egyeztetniük, megállapodniuk.

Mészáros Melinda a 2016-ban 2+4 évre kötött bérmegállapodás folytatásaként tekint a mostani megállapodásra, amely szerinte javítja a gazdaság jelenlegi pozícióját, segíti az uniós és a magyarországi versenyképesség növelését, valamint a munkavállalók és családok helyzetét és megélhetésének alakulását.

A Liga elnöke úgy fogalmazott: „büszkék lehetünk” Magyarországra, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán helyet foglaló szervezetekre, mert Magyarország azon hat ország közé tartozik Európában, ahol határidőre átültették a minimálbér irányelvet. Ebben referencia értéket is megállapítottak: 2027. január 1-re a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát szeretnék elérni a minimálbér vonatkozásában, hogy egy tisztes megélhetést tudjanak biztosítani a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók számára is – ezt a mostani megállapodásban is rögzítették.

A dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági célok elérése érdekében szükséges a munkavállalók, elsődlegesen a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bérhelyzetének javítása a következő időszakban, ennek nagyon jó alapját jelenti majd a most megkötött bérmegállapodás – jelentette ki Mészáros Melinda.

A hároméves bérmegállapodást Orbán Viktor miniszterelnök mellett Perlusz László, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) elnöke, Mészáros Melinda, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke írta alá.