Több évtizedes adatok szerint nagyjából ötmillióra tehető a politikailag aktív választók száma Magyarországon, s vasárnap kétharmaduk elutasította a betelepítési kvótát – nyilatkozta a Magyar Demokratának Lánczi Tamás, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Még soha nem volt példa arra, hogy ilyen egybehangzóan döntöttek volna a szavazók.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

– A Századvég felmérése szerint korábban a választók 55 százaléka ígérte, hogy részt vesz a népszavazáson. A tényleges részvételi arány azonban alatta maradt a prognosztizáltnak. Csalódott?

– Egyáltalán nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyjából 10 százalékra tehető azok aránya, akik a szavazás napjára meggondolják magukat, és mégsem voksolnak. A kutatások alapján azt vártam, hogy a részvételi arány 45-50 százalék között lesz. Ennél ugyan végül 2 százalékkal kevesebben adták le a szavazatukat, de a nemek elsöprő többsége egyértelmű siker. Különösen, mert a több évtizedes adatok szerint nagyjából ötmillióra tehető a politikailag aktív választók száma Magyarországon, s vasárnap kétharmaduk elutasította a betelepítési kvótát. A részvételi arány egyébként fölötte van az átlagos népszavazási hajlandóságnak, arra pedig még soha nem volt példa, hogy ilyen egybehangzóan döntöttek volna a szavazók.


– A luxemburgi külügyminiszter sietve megdicsérte a magyar népet, mert az érvényességi küszöbhöz képest kevesebben mentek el voksolni.

– Azért nem aggódnék, mert egy törpeállam jelentéktelen szélsőbalos politikusa így nyilatkozik. Ő mindig is ellenszenvvel figyelte az Orbán-kormány tevékenységét és Magyarországot.


– A V4 országai már kiálltak a magyar döntés mellett. Azt azonban lapzártánk idején még nem tudjuk, mi lesz a hivatalos brüsszeli álláspont a népszavazás eredményéről. Elképzelhető, hogy Brüsszel arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy a választók 56 százaléka otthon maradt?

– Az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, hogy a kormány migránspolitikáját 3,2 millió ember támogatja Magyarországon.


– Az első német reakció szerint a népszavazásnak pusztán belpolitikai jelentősége van. A hazai ellenzék szintén ezt igyekszik sulykolni. Igazuk lenne?

– A választási eredmények azt mutatják, hogy a baloldali ellenzéknek mindössze a választók két százalékát sikerült megmozgatni, s ezt hat-hét törpepárt együttesen érte el. Az erőfeszítéseikhez képest ez nagyon sovány eredmény.


– Az érvényességi küszöb átlépése azt jelentené, hogy a választói akarat kötelezi a kormányt és a parlamentet a törvényalkotásban is. Most ez nem így alakult, de a miniszterelnök már bejelentette, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez. A Jobbik csak tessék-lássék kampányolt, nem volt érdekelt a népszavazás sikerében. Az Alaptörvény módosítása kapcsán mire számíthatunk?

– Én úgy látom, van lehetőség a sikeres alkotmányozásra. Ebben a kérdésben a Jobbik nem fordulhat szembe saját táborával komoly arcvesztés nélkül.


– Összességében tehát a népszavazás sikeres volt, de a részvétel nem haladta meg az érvényességi küszöböt. Most mi következik?

– Indul a küzdelem Brüsszellel, de az Európai Unió mégiscsak egy demokratikus közösség. Azt elképzelhetetlennek tartom, hogy 3,2 millió ember véleményét egyszerűen lesöpörjék az asztalról, hiszen többen mondtak nemet a betelepítési kvótára, mint ahányan igennel voksoltak az uniós tagságra.

Nagy Ida