A háború és a gazdasági szankciók elbizonytalanítanak
A háztartások és a vállalatok konjunktúraérzete javult novemberben
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. novemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 2,1 indexponttal erősödött, továbbá a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,5-re, a vállalati mutató értéke pedig –14,9-re nőtt.
A novemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább az infláció jövőbeli alakulását illetően alakult ki. A vállalatoknál pedig hazánk jövőbeni versenyképességének megítélése javult a legnagyobb mértékben.
A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozzák. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexeinek mindegyike erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –4,6-ről – 3,2-re javult. A gazdasági környezet megítélése novemberben az előző havi –29,1 pontos értékről –27,8-re, továbbá az anyagi helyzeté –14,2-ről –12,0-re erősödött. Kiemelendő, hogy a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató az októberi értékéhez képest –66,8-ről novemberre –59,2-re javult. Ennél kedvezőbb érték 2021 decemberében volt utoljára.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a szeptemberben mért értékhez képest az volt, hogy a háztartások az elkövetkező egy évben Magyarországon az infláció csökkenésére számítanak. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „_Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?_„ novemberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb inflációs várakozási kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 0,8 százaléka (ez 0,3 százalékponttal kevesebb, mint októberben) véli úgy, hogy jövőre az infláció kisebb lesz, mint 1 százalék. 1 és 2 százalék közé a megkérdezettek 5,2 százaléka (0,4 százalékponttal többen) várja az árszínvonal emelkedését. Kiemelendő, hogy novemberben 4,2 százalékponttal többen (17,5 százalékuk) prognosztizáltak a jegybanki toleranciasávon belüli, 2 és 4 százalék közötti inflációt. 4-5 százalékos árszintváltozást 0,3 százalékponttal kevesebben (15,1 százalék) vártak. 5-6 százalékos inflációval a megkérdezettek 12,5 százaléka (1,5 százalékponttal kevesebben) számol. 6-7 százalékos inflációval a lakosság 7,1 százaléka kalkulál, ami 0,3 százalékponttal kevesebb. A megkérdezettek harmada (33,5 százalék) számol 7 százalék feletti inflációval, ami 3 százalékpontos csökkenés.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából háromban jelentős gazdasági közérzetjavulás volt megfigyelhető, míg egy esetben minimális gyengülés volt detektálható. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél a konjunktúraérzet kedvezőbbé vált (rendre 3,1, 2,8, 2,5 indexponttal), míg a felsőfokú végzettségűeknél 0,1 indexpontos csökkenést tapasztaltunk. Összességében így is a -15,5 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők -15,6, a középiskolai végzettségűek -15,9, majd legfeljebb általános iskolai végzettségűek -18,8 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ. A vállalati felmérés esetében két alindex értéke nőtt, míg két alindex értéke csökkent. Az iparági környezet értéke -6,1-ről -5,6-ra, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi -30,9-ről -28,4-re javult. A termelési környezet alindex novemberben -9,7-ről -10,0 indexpontra, míg az üzleti környezet mutatója -24,6-ről -24,7-re, tehát minimálisan gyengült. A legnagyobb változás a vállalatoknál hazánk jövőbeni versenyképességének alakulását illetően alakult ki. E területen jelentős változást vár a megkérdezettek 6,5 százaléka, kismértékű javulást közel harmaduk, és a válaszadók negyede a versenyképesség változatlanságára voksolt. Ám jelentős a pesszimisták aránya is. Némi romlásra számít a megkérdezettek ötöde, a megkérdezettek közel 15 százaléka jelentős romlást vár e területen.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy a mezőgazdaságban, a szolgáltatásban és a kereskedelemben működő cégeknek javult a közérzete, míg az iparban és az építőiparban romlott a konjunktúraérzet.
