A fővárosi drogstratégia az ártalomcsökkentésre épül, amely lehetővé teszi a drogfogyasztók számára a szerhasználat folytatását steril és biztonságos környezetben, anélkül, hogy célul tűzné ki a teljes szermentességet. Ez a gyakorlatban drogbelövő helységeket jelent. A kutatások és a szakértők véleménye szerint a tűcsere programok és a drogfogyasztói helyiségek kialakításával ugyan csökkenthetők a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos egészségügyi kockázatok, de hosszú távon fenntartják a függőség problémáját. A főváros jelenlegi drogstratégiája az Egészségügyi Szakmai Kollégium addiktológiai tagozata szerint nem alkalmas arra, hogy megfékezze a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés terjedését – fejti ki cikkében a Magyar Nemzet.

Az utóbbi években több európai nagyvárosban jelentek meg drogbevizsgáló helyiségek. Bár a kezdeményezés támogatói ezt a modellt előremutató megoldásnak tartják, valójában komoly aggályokat vet fel. A fő kérdés, hogy ezek a létesítmények tényleg a problémák megoldását szolgálják, vagy inkább tovább súlyosbítják a drogfüggőséget és az ehhez kapcsolódó társadalmi problémákat.

Hirdetés

Az ilyen biztonságos terek létrehozása sokak szerint a társadalom rossz irányú eltolódását jelzi. Ezek a helyek azt a látszatot kelthetik, hogy a kábítószer-fogyasztás elfogadható vagy akár támogatott tevékenység. Az ilyen létesítmények üzenete nem egyértelmű: miközben a hazai jogszabályok a zéró tolerancia elvét követve tiltják a drogok birtoklását és használatát, addig a drogbevizsgáló helyiségek látszólag biztonságos környezetet teremtenek az illegális tevékenységhez.

Korábban írtuk

Városközpontokban nyílnak a drogbevizsgáló helyiségek

A nyugati tapasztalatok alapján a drogbevizsgáló helyiségek városközpontokban nyílnak, ahol eleve nagyobb a kábítószer-probléma. Az Európai Unió kábítószerekkel foglalkozó ügynöksége, az EUDA dokumentuma szerint az ilyen biztonságos terek közvetlen környezete nemritkán a bűnözés gócpontjává válik.

A létesítmények környékén gyakran megemelkedik a drogfogyasztók száma, nő a nyilvános droghasználat és a hulladékként eldobált, közegészségügyi problémát jelentő fecskendők mennyisége. A biztonságos fogyasztás látszata így valójában a közbiztonság és a relatív biztonságérzet romlását eredményezi. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a drogkereskedők gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez, és az ilyen létesítmények közelében kínálják az addiktív szereket.

Az egyik legkomolyabb kritika az ilyen helyiségekkel azonban, hogy nem foglalkoznak a probléma gyökerével. A Recovery Research Institute szervezet tanulmánya szerint ezek az intézkedések ahelyett, hogy a drogkereskedelmet és a fogyasztást csökkentenék, csupán megkönnyítik a droghasználók életét anélkül, hogy valódi kiutat kínálnának számukra. Az ilyen helyiségek a tanulmány szerint inkább tüneti kezelést nyújtanak, miközben a háttérben zajló bűnszervezetek zavartalanul folytathatják tevékenységüket.

Magyarországon a kábítószer-probléma kezelése eddig egyértelműen a megelőzésre és a szigorú szabályozásra épült. Ez a megközelítés egyértelműen kinyilvánítja, hogy a drogokkal szembeni zéró tolerancia a társadalom és a fiatal generációk védelme érdekében áll. A drogbevizsgáló helyiségek mintájának átvétele azonban éppen ennek a politikának a hitelességét áshatná alá. A külföldi példák arra figyelmeztetnek, hogy a drogbevizsgáló helyiségek nem oldják meg a kábítószer-fogyasztás problémáját, sőt, újabb nehézségeket teremtenek.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.