A szóvivő hétfőn újságíróknak elmondta, hogy a szóba került épületek között metróállomások, mélygarázsok és néhány más állami épület is szerepel. A polgárokat arra is ösztönözni fogják, hogy saját pincéiket és garázsaikat alakítsák át óvóhelyeknek.

Hirdetés

A lista összeállítása után a németek egy alkalmazás segítségével megtalálhatják majd a hozzájuk legközelebbi óvóhelyet. Bár a szóvivő nem említette az ukrajnai konfliktust a tájékoztatóján, a Bild című német bulvárlap hétfőn azt állította, hogy a német bunkerhálózat bővítéséről szóló döntés az Oroszországgal való háború vélt veszélyének fényében született – ismerteti az oroszhírek.hu portál.

Németország több mint 2000 ilyen bunkerrel került ki a hidegháborúból, bár ezek mintegy háromnegyedét azóta már felszámolták. Németország jelenlegi 579 bunkerből álló hálózata körülbelül 480000 ember befogadására alkalmas, ami az ország 84 milliós lakosságának töredéke – jelentette a Reuters.

Az úgynevezett „bunkertervről” júniusban állapodtak meg – mondta a tisztviselő. A hétfői sajtótájékoztatóra azonban éppen azután került sor, hogy az Egyesült Államok és Franciaország is megerősítette, hogy engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy ATACMS és SCALP-EG rakétákkal nagy hatótávolságú csapásokat mérjen nemzetközileg elismert orosz területre.

Nagy-Britannia nyilvánosan nem nyilatkozott arról, hogy engedélyezte-e a kijevi rezsimnek a Storm Shadow (a SCALP-EG brit neve) rakéták használatát, bár az ukrán erők a múlt héten mélyen Oroszország határain belüli támadásokban használták az ATACMS és a Storm Shadow rakétákat is.

Kijev arra kérte Berlint, hogy kövesse Washington példáját és adományozzon német gyártmányú Taurus cirkálórakétákat, de Olaf Scholz kancellár eddig elutasította ezt, arra hivatkozva, hogy ezzel azt kockáztatná, hogy Németországot nyílt háborúba rángatják Oroszországgal.

Korábban írtuk

Oroszország a múlt heti ATACMS és Storm Shadow csapásokra válaszul egy új hiperszonikus ballisztikus rakétát – a nukleáris képességű Oresenyiket – lőtt ki egy ukrán katonai ipari létesítményre Dnyipropetrovszkban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök esti televíziós beszédében kijelentette, hogy az orosz földet ért további támadásokra megtorló csapásokkal válaszolnak a Moszkva által kiválasztott célpontok ellen, amelyek közé tartozhatnak a Kijevet nagy hatótávolságú fegyverekkel ellátó országok katonai létesítményei is – olvasható az oroszhírek.hu oldalon.