A Nyugat és az Egyesült Államok a leköszönő Biden-kormánnyal retorikájában és tetteiben is az orosz–ukrán háború eszkalációja felé fordult. A nyugati védelmi miniszterek tegnapi berlini találkozójukon megerősítették Európa elkötelezettségét Kijev mellett, sőt a szárazföldi csapatok küldése is ismét a nyugati háborús retorika része. Ez minden bizonnyal egyre közelebb hoz egy újabb világháborút.

Hirdetés

Németország az év végéig további két IRIS-T légvédelmi rendszert biztosít Ukrajnának, jelentette be Christian Freuding vezérőrnagy, a Bundeswehr Ukrajnával foglalkozó helyzetközpontjának vezetője Kijevben.

A Nyugat jól tudja, világháborút kockáztat

Úgy tűnik, a béketeremtést többször hangsúlyozó Donald Trump január 20-i beiktatása előtt az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a háború eszkalációját szeretnék. E veszélyre figyelmeztetett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője is.

Alekszandr Bortnyikov szerint a Nyugat nagyon jól tudja, mit kockáztat, mégsem hagy fel a provokációkkal, inkább háborúra készíti fel Európát. Az orosz–ukrán háború az elmúlt időszakban egyre közelebb került ahhoz, hogy egy globális összecsapásba forduljon.

Korábban írtuk

Vlagyimir Putyin a háború kitörésekor arra figyelmeztetett, hogy a NATO ellenséges lépéseire válaszul Oroszország megváltoztathatja a nukleáris doktrínáját. Ez a közelmúltban be is következett. Ebben Moszkva világossá tette, hogy a szövetségesei elleni bármely agresszió Oroszország ellen irányuló támadásként lesz kezelve, amely együttes válaszcsapást vonhat maga után.

Ez súlyos figyelmeztetés: Moszkva nem habozik alkalmazni ezeket a fegyvereket, ha létfontosságú érdekei forognak kockán.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is erre figyelmeztetett a minap.

Amikor Oroszország módosítja a nukleáris erejének a bevetésére vonatkozó szabályokat, amit doktrínának neveznek, akkor az nem egy kommunikációs fogás, az nem egy trükk. Azt módosították, annak lesznek következményei

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Azt mondta Putyin, hogy felhatalmazva tekintik magukat abban a tekintetben, hogy amelyik ország Ukrajnának ilyen (harci) eszközöket ad, azokat az országokat célpontnak nyilvánítsák

– mutatott rá a miniszterelnök.

Hidegháború küszöbén állunk

Ezt mutatja az is, hogy a fokozódó háborús kockázatra válaszul, Németország egy védelmi tervet dolgozott ki, amely értelmében bunkereket alakítana ki, a skandináv országok pedig tájékoztatófüzetben figyelmeztetik és készítik fel a lakosságot egy esetleges háborús, sőt nukleáris konfliktus veszélyeire.

A korábban semleges, majd a háború kezdete után a NATO-hoz csatlakozó Svédország minden háztartásba eljuttatja háborús kiadványát, mely a lakosságát háborúra készíti fel. A svéd kormány szerint erre azért van szükség, „mert időközben a globális helyzet megváltozott”

Norvégia nemrégiben pedig egy figyelemfelkeltő brosúrát juttatott el a lakossághoz, amelyben arra kérik a lakosságot, hogy készüljenek fel arra az eshetőségre, hogy egy esetleges háborús konfliktus vagy egyéb fenyegetések miatt akár egy hétig is saját erőforrásaikra kell hagyatkozniuk. A brosúra részletes iránymutatást nyújt többek között arról, hogy milyen készletekkel kell rendelkezni az embereknek egy esetleges válsághelyzet esetén.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el a Magyar Nemzet honlapján.