74,7%

Magyarország államadóssága 74,7 százalékra csökkent a tavalyi évben. Az Eurostat kimutatása szerint 2010 óta átlagosan évi 1 százalékponttal mérséklődött hazánk adóssága. Közben az eurózóna átlagos adósságállománya 92 százalékon áll, vagyis lényegesen magasabb a magyar szintnél.

Egyenletes csökkenést mutatnak hazánk államadósságról szóló adatai. Az Eurostat számítása szerint a 2010-ben még a GDP 80,5 százalékára rúgó adósságállomány tavaly már 74,7 százalékig csökkent. A mérséklődés az elmúlt három évben rendre 1 százalékpont volt: két évvel korábban még 76,6, egy évvel korábban 75,7 százalék volt az adósság.

Az államadósság csökkentése a hatalomba lépő Orbán-kormány egyik hangsúlyos célkitűzése volt. Ennek érdekében a 2012-es új Alkotmányban rögzítették is az adósság mérséklésének kötelezettségét. Mint emlékezetes, a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok nem törődtek különösebben az államadósság növekedésével, ami így a 2001-es 52 százalékról 2006-ra 65 százalékra emelkedett, majd 2010-re 80 százalék fölé nőtt. Az adósság burjánzása ugyanis természetes következménye volt a túlköltekezésre építő költségvetési politikának.

Az életszínvonal-javítás vagy fegyelmezett költségvetés dilemmáját az Orbán-kormány a különadók bevezetésével oldotta fel, ami lehetőséget adott arra, hogy lakossági megszorítások nélkül lehessen kiegyensúlyozni az államháztartást. A munkaerőpiac bővülése és az emelkedő bérszínvonal pedig az elmúlt években már olyan adóbevételeket hoztak, amelyek önmagukban is képessé váltak az egyensúlyi helyzet fenntartására. Vagyis – a megelőző évekkel ellentétben – az államadósság-csökkenés természetes következménye a kiegyensúlyozott költségvetési politikának.

A magyar államadósság csökkenő pályája azért is különlegesség, mert az Európai Unióban mind a keresletélénkítő, mind a megszorításokra építő gazdaságpolitika kudarcot hozott. Az eurózóna átlagos adósságállománya például a 2010-es 84 százalékról 92 százalékra emelkedett (igaz, a tavalyelőtti 94 százalékról ott is némi csökkenést jegyezhetnek). A nagy tagállamok közül pedig Nagy-Britannia államadóssága a GDP 89, Franciaországé 96, Olaszországé 132 százalékán áll – s a német 71 százalék sem sokkal jobb a magyarnál.

Az államadósság-csökkentés tempója alapján Magyarország akár az euró bevezetése mellett is dönthetne. A maastrichti kritériumok ugyan ehhez 60 százalékos felső küszöböt írnak elő, de egy később életbe léptetett szabály szerint az is elfogadható, ha egy pályázó három év átlagában a 60 százalék fölötti rész egyhuszadával tudja csökkenteni adósságát. Az átlagosan 1 százalékpontos mérsékléssel hazánk ennél lényegesen jobban teljesít.