A balliberális médiát elárasztják a kommunista nosztalgiára építő demagóg támadások a vagyonos politikusok ellen. Ennek következtében Magyarországon könnyen céltáblává válhat, aki alapvető létfenntartási szükségletein túl is költ magára, ezért hazánkban a vagyonosodás a kommunizmus évtizedei óta máig rejtőzködőbb, mint más országokban.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar felső és alsó-középosztály gyarapodik, amint a prémiumautók, jachtok eladásai, vagy akár a bevallott fizetési és vagyonosodási adatok mutatják. Jelenleg a magyar társadalom 5 százaléka már a felső osztályhoz, vagyis a 70 millió forintnál nagyobb vagyonnal rendelkezőkhöz tartozik.

Nőnek a fizetések

A Gyurcsány-csomag, majd a válság roppantó szorítása után az elmúlt évek a jövedelmek gyors növekedését hozták. Az egykulcsos adó, a családi kedvezmények, a negatív infláció, legújabban pedig a bérek tényleges emelkedése érezhetően javítja a családok jövedelmi pozícióját.

2016 augusztusában a bruttó átlagkereset elérte a 258 ezer 300 forintot, ami 6,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedést ezúttal a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése is táplálta, valamint az állami szféra több területén fizetett illetményemelés vagy kiegészítő pótlék. Természetesen a személyijövedelemadó-kulcs egyszázalékos csökkenése is javította a családi büdzsék állapotát. Ennek eredményeként a nettó kereset augusztusban a bruttónál is erőteljesebben, 8,5 százalékkal emelkedett. A KSH kimutatása szerint napjainkban közel 20 százalékkal magasabb a keresetünk, mint 2012 elején – s mivel azóta alig van infláció, az emelkedés döntő része ténylegesen megjelenik az életszínvonalban.

A NAV a személyijövedelemadó-bevallások alapján számított adatai szerint tavaly 750 ezren voltak, akiknek az éves nettó jövedelme 2 és 3 millió forint között volt, egymillióan pedig 3 millió forintnál többet kerestek. A derékhadat azok alkotják, akiknek 2 millió forintot meg nem haladó összeggel kellett gazdálkodniuk 2015 során. Ők több mint 2 millió 600 ezren voltak. Az összesítésben nem jelennek meg a fekete és szürke gazdaságból származó, az adózást elkerülő jövedelmek. Mivel a rejtett gazdaság méretét tavaly a GDP 22-25 százalékára (6-7 ezer milliárd forint) tették az elemezések, ennek ismeretében feltételezhető, hogy a tényleges jövedelmek a hivatalosan mért adatoknál érzékelhetően magasabbak lehetnek.

Kína után talán Magyarország az, ahol leginkább szokás a gazdagság elrejtése. A nyugati országokkal, de akár Lengyelországgal, Romániával összehasonlítva hazánkban megmaradt a szocializmus egyenlősdi szemlélete, ahol az átlagból kiemelkedőket irigykedve, előítéletekkel, gyanakodva szemléli a társadalom, ahol a „maszek” szinte még ma is szitokszónak számít. Ennek tükrében nem csoda, hogy például a leggazdagabb magyarokat felvonultató kiadványok szerkesztői rendre becslésekre és adatgyűjtésekre kénytelenek hagyatkozni, a gazdagabbak ugyanis titkolóznak, nem feltétlenül vagyonuk kétes eredete miatt, inkább azért, mert nem kis mértékben a posztkommunista média hatására, a vagyont sokan a becstelenséggel hajlamosak azonosítani.

A jólétet a tisztességtelenséggel összemosó szociális demagógiára látványos példát szolgáltattak az elmúlt évek kormányzati szereplői elleni sajtótámadások, ahol állami csúcsvezetőkön, sikeres vállalkozókon kérték számon, hogy miért engednek meg maguknak többet a tágabb értelemben vett létfenntartásnál. Pedig egyikük sem produkált nagyobb költekezést, mint mondjuk egy multinacionális cég közepes méretű magyar leányvállalatának marketingigazgatója, miközben például egy miniszter felelőssége összehasonlíthatatlanul nagyobb.

Évente Hétezer luxusautó

A válság évei után újra nő a Magyarországon forgalomba helyezett személygépkocsik száma. Tavaly 77 ezer 171 autót regisztrált a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, ami a 2014-es mennyiséghez képest 14,3 százalékos növekedést jelent, a 2013-as esztendőhöz viszonyítva pedig 37,4 százalékost.

A forgalomba helyezett gépkocsik jellemzően az alsó középosztály ismert típusai, a lista első helyén álló Opelből közel kilencezer, a további három helyen egymást szorosan követő Skodából, Fordból és Suzukiból közel nyolcezer, az ötödik Volkswagenből közel hétezer darabot adtak el. Az Opel esetében a legnépszerűbb típus az Astra, a Skodánál pedig az Octavia volt.

Az úgynevezett luxusmárkák vezető csapatából – vagyis az Audiból, BMW-ből és Mercedesből – ugyanakkor szintén eladtak tavaly típusonként bő kétezer darabot – összesen pedig bő hétezret. Az AUDI Q5-ös terepjárójának ára például, amelyből 192 darabot adtak el idehaza 2015-ben, 15 millió forintnál kezdődik. A luxusautónak számító A8-as pedig, amiből 20 darabot adtak el, 28 millió forint.

Tavaly 427 darab BMW Series 3-as felső középkategóriás autó kelt el Magyarországon, aminek ára 9 és 16 millió forint között mozog. Népszerű volt a BMW X5-ös terepjárója is (269 darab talált gazdára), ára felszereltségtől és specifikációktól függően 17-24 millió forint. A Mercedes C osztályú felső középkategóriás autójának ára (261 darabot értékesítettek) 8 millió forinttól indul, ugyanezt lehet elmondani a márka GLA terepjárójáról is, ilyenből 107 darab talált gazdára 2015-ben. A luxusautóként nyilvántartott S osztályúból 110 darabot vásároltak Magyarországon, ennek 25 millió forinttól indul az ára, de egyes variációi elérhetik a 40-42 millió forintot is.
A Porsche 911-esekből 31 darabot tudtak eladni a kereskedők tavaly, ennek a típusnak az ára 30-40 millió forint között mozog. A szintén exkluzív márkának számító Lexus NX 300H és IS 300 ára (126 darabot adtak el belőlük) 10-11 milliótól indul. A Jaguar XE típusa (19 darab kelt el) pedig 11-13 milliótól. Tavaly egy új Ferrari és egy új Rolls-Royce talált gazdára.

Az idén hazánkban a kimutatások szerint az év első 9 hónapjában 12 százalékkal növekedett az eladott autók száma a tavalyi hasonló időszakhoz képest, a darabszámot tekintve pedig átlépte az 50 ezres határt. A V4-es tagországok közül csak Csehország jár előttünk, ott 21 százalékos a növekedés.

A magyar felső középosztály helyzetéről, egyáltalán a magyarországi vagyoni helyzet alakulásáról szemléletes képet nyújt a TÁRKI Társadalmi Riport 2016 kiadványa. Ebből kiderül, hogy a nemzetközi normákat tekintve, a magyar társadalom 45 százaléka a középrétegbe tartozik, vagyis azok közé, akiknek – beleértve ingatlantulajdonukat is – 7 és 70 millió forint közötti vagyona van. További 5 százalék a 70 millió forintnál gazdagabbak aránya, ez 200 ezer családot jelent.

A felmérés készítői az utóbbi kört még tovább bontották, amiből kiderült, hogy ezek négyötödének vagyona kisebb 150 millió forintnál, vagyis 40 ezerre tehető az igazán gazdag családok száma. Utóbbiban feltehetően szerepel néhány politikus is, ahogy például a szocialista Kapolyi László is sokáig megjelent A száz leggazdagabb magyar kiadványban – napjaink sajtója azonban már nem az ehhez mért, hanem jóval kisebb költekezések esetén is hajlamos pellengérre állítani a célszemélyt.

Pedig ahhoz, hogy valaki a középosztályhoz, akár a felső középosztályhoz tartozzon, jellemzően nem kellenek gyanús mesterkedések. A TÁRKI vizsgálata szerint például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka a középosztályhoz tartozik, és 4 százaléka a gazdagokhoz – vagyis a „gazdag” kategória szinte teljes egészében diplomásokból áll. Az érettségivel rendelkezők esetében 65 százalék a középosztályhoz tartozók aránya, a vagyoni lista végén pedig a maximum 8 általánost végzettek állnak, akiknek 66 százaléka a vagyontalanokhoz tartozik. Vagyis a gyakorlatban mégis érvényesül az elkoptatott közhely: ki minél többet tanul, annál magasabbra jut.

A vagyoni helyzetet befolyásolják olyan tényezők is, hogy ki hol él: a fővárosban és környékén élők között jóval magasabb a felsőbb osztályokba tartozók aránya, mint az ország más részein. Míg Budapesten az országos átlag 132 százalékát fogyasztják el havonta a háztartások, addig a vidéki városokban élők csupán 94 százalékot, a községekben élők pedig mindössze 83 százalékot. Egy borsodi vagy szabolcsi kistelepülésről nézve tehát már egy pesti polgár is „pofátlanul gazdagnak” látszik. Nem beszélve a nemzetközi kitekintésről: míg az osztrákok közel 40 százaléka százezer dollár (28 millió forint) fölötti háztartási vagyonnal rendelkezik, s a portugálok vagy szlovének között ez az arány 15 százalék körül mozog, Magyarországon a társadalom 5, Lengyelországban 3, Szlovákiában 2, Romániában 1,5 százaléka tartozik ebbe a körbe. Egymillió dollár fölötti vagyonnal 200 ezer osztrák, de mindössze tízezer magyar háztartás rendelkezik.

Egy út 95 ezer forint

Vajon mennyibe kerül, ha különleges alkalmakra, eljegyzésre, esküvőre vagy sürgős és halaszthatatlan esetekre a légi taxizás eme formáját választjuk? Ami néhány évtizede még minden bizonnyal valódi kiváltságnak számított, ma már egyáltalán nem elérhetetlen.

Egy Schweizer 300C típusú helikopter bérleti díja óránként 95 ezer forint plusz áfa, ami tartalmazza az üzemanyag díját is. Három fő utazhat benne. A Robinson R–22-es típus bérleti díja óránként 132 ezer forint plusz áfa. A Robinson R–44-esekért 195 ezer forint plusz áfa bérleti díjat számolnak fel, a még nagyobb teljesítményű és még több utas befogadására alkalmas helikopterek óránkénti bérleti díja pedig 250 ezer forint plusz áfa. Ilyen például a Ka–26, a Szovjetunióban, a Kamov-tervezőirodában kifejlesztett koaxiális rotorelrendezésű, dugattyús motoros, könnyű többcélú helikopter. Sorozatgyártása az Ulan-udei Repülőgépgyárban és a Kumertaui Repülőgépgyárban folyt 1969-től. A gyártását az 1980-as évek közepén fejezték be, addig összesen 816 darab készült belőle.

A helikopterek bérleti díja óránként tehát típustól függően nettó 95 ezer és 250 ezer forint között alakul. Rogán Antal és családja például Bell 206-os helikopterrel repült, aminek lista szerinti bérleti díja óránként nettó 250 ezer forint.

A limuzinokat ennél lényegesen kedvezőbb áron vehetik igénybe azok, akik szeretnének valami maradandó élményt átélni lánybúcsún, legénybúcsún, eljegyzésen vagy esküvőn. Ezek azok az alkalmak, amikor ma már egyre többen limuzint bérelnek. Egy tízszemélyes Lincoln Town Car Ultra Stretch Limo, amit Magyarország legújabb 12 méteres Town Car limuzinjaként hirdetnek, egy órára 30 ezer forintba kerül. Az árak a bérleti idő növekedésével azonban csökkennek: két óra limuzinozás 45 ezer forintba, három óra 60 ezer forintba kerül, és innentől minden további óra 15 ezer forint. Vagyis három óra limuzinozás tehát tíz fő esetén fejenként hatezer forintba kerül. Ajándékot is adnak: két üveg behűtött pezsgő várja az ünneplőket a limuzin fedélzetén.

Egy 2014-es tanulmányban a TÁRKI a felső középosztály méretét is megkísérli meghatározni. Becslésük szerint a társadalom 11 százaléka tartozik ide: azok a családok, amelyek tagjai a magyar átlag harmadával-felével költhettek többet fogyasztásra. Az úgynevezett „felső osztálynál” ugyanez az arány két és félszeres – összességében tehát a társadalom 16 százaléka engedhet meg magának számottevően többet, mint a bruttó 258 (nettó 172) ezres havi fizetés keretétől függő átlag.

A középosztály tagjait úgy is meg lehet közelíteni, hogy ide tartozik az, akinek havi jövedelme magasabb, mint az átlag. Mivel a NAV legfrissebb közlése szerint (Demokrata, 43. szám, 5. oldal) az átlagos bérjövedelem 193 ezer forint, a középosztály tagjai közé az is besorolható, aki legalább átlag 200 ezer forintot vagy annál többet, azaz évente legalább két és fél millió forintot keres.

E réteg lehetőségeinek szélesedését látványosan mutatják a nagyobb értékű cikkek tekintetében fellendült vásárlások. Az ingatlanpiac szárnyal, az árak másfél év alatt 50 százalékkal emelkedtek, és a fővárosi új lakások iránt annak ellenére óriási a kereslet, hogy négyzetméterenként immár 600 ezer forintért cserélnek gazdát. Nőnek a lakossági megtakarítások is, a teljes állomány az MNB összegzése szerint tavaly 14 százalékkal emelkedett. Így a lakosság pénzügyi vagyona 33 ezer milliárd forintra nőtt, ami felnőttenként számolva átlagosan 4 millió forintos megtakarítást jelent – mivel azonban a magyarok 58 százaléka nem tesz félre, a többiek átlagos megtakarítása értelemszerűen magasabb. S a válság rendkívüli zuhanása után immár harmadik éve bővül az autópiac is, az eladások tizedét pedig az úgynevezett luxusmárkák adják.

A magyar közép- és felső osztály összesített vagyonát 100 ezer milliárd forintra teszik. Ennek közel fele ingatlanban, harmada pénzügyi megtakarításban van. Ötezermilliárd forintra becsülik a földvagyon, s mindössze kétezermilliárd forintra a magyar autópark értékét. A vagyon a magyar bruttó nemzeti termék háromszorosára rúg, amivel térségünk elmarad a nyugati államoktól, ahol jellemzően az éves GDP öt-hétszeresét éri el a lakossági vagyon összessége. A TÁRKI-tanulmány megállapítja: Magyarország lényegesen sikeresebben tudta volna kezelni a világgazdasági válságot, ha már a kilencvenes évektől kezdve törekedett volna a polgárság által meghatározott középosztály létrehozására.

Szarka Sándor

Közel 23 ezer családnak van vitorlása

A balatoni látképhez hozzátartoznak a karcsú vitorlások és folyóinkon sem ritka látvány ma már egy száguldó jacht. A szabadidő eltöltésének egyik legkellemesebb formája a hajózás, a magyar üzleti élet szereplői számára pedig a kikapcsolódás mellett kapcsolat- és üzletépítés szempontjából is hasznos elfoglaltság. Ezért nem meglepő, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilvántartásában ma már húszezernél is több kedvtelési célú vízi jármű szerepel.

A hajózási hatóságnál a tavaly év végi összesítés szerint 22 ezer 861 darab ilyen járművet jelentettek be tulajdonosaik. A hajózni vágyó magyarok jellemzően az Egyesült Államokban és Franciaországban gyártott jachtokat vásárolnak, az itthoni importőrök általában négy-öt márkát kínálnak. Eközben már egyre több magyar vállalkozó is be tud törni a piacra, például saját fejlesztésű vitorlásokkal, amelyek minden tekintetben állják a versenyt az amerikai vagy nyugat-európai gyártmányokkal. A Hajóipari Vállalkozók Egyletében közel tizenöt hajóépítő céget jegyeznek tagként, ezek jórészt egy-egy típus gyártására szakosodtak. Egyes itthon előállított hajóhoz már tízmillió forintért hozzá lehet jutni, persze ennek sokszorosáért is lehet kapni.

Becslések szerint éves szinten mintegy 120 hajó talál gazdára Magyarországon. Egy kicsi, de jól felszerelt motorosra már akár hat-nyolc millióért is szert lehet tenni, de a komolyabb, méretesebb és a kényelmes időtöltés minden eszközével ellátott hajók ára húszmillió körül kezdődik és a határ a csillagos ég. Ugyanez igaz a vitorlásokra is, a rendkívül népszerű Jeanneau Sun Odyssey-széria legolcsóbb példánya közel 30 millióba kerül újonnan, a legdrágább pedig, ha néhány extrát is választ hozzá a vevő, átugorja a 90 milliót.

Egy elegáns jachttal járó kiadásoknak azután sem szakad vége, hogy vízre rakták a járművet, hiszen a kikötőben parkolásért is zsebbe kell nyúlnia az újdonsült tulajdonosnak. A Balatonon ezt évi félmillió alatt nem lehet megúszni, amiben még nincsenek benne az olyan feláras többletszolgáltatások, mint például a karbantartás. A Magyarországon hajót vásárlók jelentős része egyébként külföldi kikötőket céloz meg hajójával: a statisztikák alapján az itthon elkelt vízi járművek nyolcvan százalékát a határokon kívül regisztrálják. Vonzó célpont Horvátország, ahol az adriai partvidék ideális terep a tengeri hajózás szerelmeseinek, ráadásul az autópályák kiépülésével egyre könnyebb és gyorsabb a kikötők megközelítése. A kikötői és egyéb díjak azonban itt magasabbak a hazai árszínvonalnál, egy tizennégy méteres, nyolcszemélyes jacht esetében, helytől függően ötezer euró (másfél millió forint) körül mozog. Ehhez jön még az évente esedékes műszaki vizsga 200-400 euróért, az 1500 eurós biztosítás, illetve további 2000 euró körüli összeg a tavaszi karbantartásért. Ha pedig a tulajdonos külön felügyeletet igényelne a téli hónapokra, az tovább növeli a költségeket, ami így elérheti az évi hárommillió forintot.
 

.

Felfutóban az ingatlanpiac

Az utóbbi években az ingatlanpiacon folyamatos árnövekedés volt a jellemző, a budapesti ingatlanárak többszörösen növekedtek meg, mint a vidéki ingatlanok árai. A 2016-ban a kormány által útjára indított csoknak is köszönhetően az idei első félévben 11 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó bejelentések együttes száma 13 236 volt, ami több mint kétszerese a 2015. I. félévinek.

A felső és középosztály hagyományosan kezd kivonulni a pesti kerületekből, és inkább Budára vagy a budai agglomerációba költözik. Jellemzően a budai részen alakulnak ki az úgynevezett villanegyedek is. A leggazdagabb és legtöbbet adózó a 12. kerület, itt átlagosan háromszor drágábbak a lakások, mint a népszerű 11. kerületben. Az ingatlanhirdetők honlapjait böngészve egy-egy mártonhegyi lakás már bőven belefér a luxuslakás kategóriába. 2015-ben a budapesti ingatlanvásárlók fele egyébként befektetési céllal vásárolt. Ebből kifolyólag nagyon sokan vásárolnak vállalati „színekben”, egyre kevesebben magánszemélyként.
Lakóingatlanok esetén Magyarországon az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 231 097 forintról 279 205 forintra nőtt. A fent említett 11. kerületben az átlagos négyzetméterár pedig 2016-ra már a félmillió forinthoz közelít.

Összegzésként megállapítható, hogy Budapesten nincs túl nagy különbség a felső középosztály által hétköznapi lakóházakhoz sorolt és a luxus kategória felé kacsintgató ékszerdobozok ára között. Minden esetben jóval magasabb árakkal kell számolni, mint vidéken.

Fotók: shutterstock.com, illusztrációk