Meghátráltak a németek, Olaf Scholz semmiképp nem küldene katonákat Ukrajnába
„A német csapatok Ukrajnába történő telepítése szóba sem jöhet, és helytelen lenne a béketárgyalások megkezdése nélkül spekulálni a javaslattal kapcsolatban” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.Scholz ezt szerdán mondta, miközben a német parlamentben beszélt az ország külügyminiszterének, Annalena Baerbocknak a hét elején tett megjegyzéseiről – számolt be róla az Orosz Hírek.
Baerbock a NATO vezető diplomatáinak keddi tanácskozásán felszólalva jelezte, hogy Berlin nyitott egy békefenntartó erő Ukrajnába küldésének gondolatára.
„A német fél mindent támogatni fog, ami a békét szolgálja a jövőben”
– mondta, hozzátéve, hogy az ország katonáit „csak valódi tűzszünet feltétele mellett lehetne bevetni”.
A megjegyzések széles körű találgatásokat váltottak ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan is alakulhatna egy ilyen bevetés, Scholz azonban óva intett attól, hogy Baerbock nyilatkozatából bármilyen következtetést levonjon, és ragaszkodott ahhoz, hogy szándékosan fogalmazott rendkívül homályosan.
„Megkérdezték tőle, hogy mi történhetne egy békefázisban, és tulajdonképpen igent vagy nemet mondva próbált erre válaszolni. Mert eléggé helytelen most spekulálni arról, hogy mi történne később egy tárgyalásos tűzszünet esetén”
– mondta Scholz a parlamentben. A kancellár kizárta annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, mielőtt tartós tűzszünet jön létre Moszkva és Kijev között.
„Egyetértünk a védelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel abban, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a háború ne váljon Oroszország és a NATO közötti háborúvá. Éppen ezért szárazföldi csapatok küldése ebben a háborús helyzetben számomra szóba sem jöhet”
– magyarázta.
A német vezetés vegyes üzenetei egy sor olyan médiajelentést kísérnek, amelyek szerint Franciaország és Nagy-Britannia azt fontolgatja, hogy csapatokat vezényel az ukrajnai frontvonalra békefenntartó erőként, hogy megfigyeljék a tűzszünetet abban az esetben, ha Oroszország és Ukrajna valóban tárgyalásokat kezd.
Egy meg nem nevezett magas rangú NATO-tisztviselő, aki a CIA által alapított, államilag finanszírozott Szabad Európa rádió hírügynökségnek nyilatkozott, azt mondta, hogy a lehetséges bevetés valódi célja annak biztosítása, hogy az európai NATO-tagok továbbra is beleszólhassanak a konfliktus rendezésébe, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép.
Eközben az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat arról számolt be, hogy a nyugati országok akár 100 ezer „úgynevezett békefenntartó” küldését is fontolgatják Ukrajnába. Ez a jelentős erő gyakorlatilag megszállással érne fel, és csak azt a célt szolgálná, hogy időt nyerjen Kijevnek, hogy újjáépítse katonai erejét, mielőtt újrakezdené az ellenségeskedést Moszkvával – figyelmeztetett.
