Az ukrán menekültek jó része végleg maga mögött hagyná hazáját
Egy felmérésből kiderült, hogy a Berlinben tartózkodó ukrán menekültek egyre nagyobb része azt tervezi, hogy a német fővárost állandó otthonává teszi.A Berlinben tartózkodó ukrán menekültek egyre nagyobb része tervezi, hogy a várost állandó otthonává teszi – derül ki a Tegel sürgősségi szállón végzett felmérésből, amelyben a válaszadók 65 százaléka jelentette ki, hogy a német fővárosban szeretne letelepedni, erről írt a V4NA nemzetközi hírügynökség. Ez az arány jelentős elmozdulást jelent az egy évvel ezelőttihez képest, amikor a legtöbben azt tervezték, hogy a háború után visszatérnek Ukrajnába.
„Úgy látjuk, hogy fordult a kocka”
– mondta Mark Seibert, a menekültügyi állami hivatal (LAF) elnöke, akit a Remix News idézett a Welt című német lapra hivatkozva. Hozzátette, mindez jól látszik a nyelvtanfolyamok iránti keresletből és a munkaügyi központokban állást kereső ukránok hosszú sorából.
Az orosz–ukrán háború 2022-es kezdete óta ukránok tízezrei kerestek menedéket Berlinben, becslések szerint jelenleg 50-60 ezer ukrán él a városban. Közülük mintegy kilencezren a LAF által kezelt állami szálláshelyeken laknak, mintegy háromezren a Tegel sürgősségi szállón, míg mások magánlakásokat találtak, vagy helyi lakosok fogadták be őket.
Mint ismert, az ukránok Németországban a többi menedékkérőtől eltérő jogállást élveznek. Munkát vállalhatnak, és hozzáférhetnek az egészségügyi ellátáshoz, szociális juttatásokhoz és nyelvtanfolyamokhoz. A berlini tendencia az egész országban megfigyelhető, és az egymást követő éves felmérések azt mutatják, hogy az újonnan érkezők egyre nagyobb mértékben kívánnak határozatlan ideig Németországban maradni.
Sok háború elől menekülő kijátsza a rendszert
Tavaly egy ukrán család 40 ezer euró támogatást vett fel Németországban, annak ellenére, hogy hazájukban éltek. A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik – írta meg a Focus című lap. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében, miközben a németeknek gyakran nem jut elég bölcsődei férőhely.
Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focusnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlőek a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.
Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik 40 ezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat – mondta el a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.
A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe. Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátszva a rendszert rengeteg pénzhez jutnak, amelyet valójában a német adófizetők zsebéből vesznek ki.
Hivatalos adatok szerint eddig mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába. „Kiábrándító” – így jellemezte a helyzetet Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megyei tanácselnöke.
A szociáldemokrata politikus azt hitte, hogy könnyebben be lehetne illeszteni az ukránokat a munkaerőpiacra, mint más menekülteket. Az orosz támadást követő hetekben még Berlinből buszokkal is hozatott ukrán menekülteket az országába, ugyanis a megyének sürgősen munkaerőre volt szüksége. De aztán „teljesen rossz irányba mentek a dolgok”, ugyanis a menekültek mindössze töredéke akart bekapcsolódni a munka világába.
Hasonlóan látja a helyzetet Joachim Walter is a CDU-ból. Ő is megyei tanácselnök, Baden-Württemberg Tübingen megyéjében. Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága jelentősen csökkent a segélyezés miatt – jelentette ki Walter.
