A népességcsökkenést a családok megerősítésével kell megállítani

A népességcsökkenést belső erőforrásokra támaszkodva, a családok megerősítésével kell megállítani, és munkaalapú társadalmat kell létrehozni, amiben egyensúlyban van az egyén, a közösség és az állam felelőssége – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, egy szakmai fórumon.

Balog Zoltán a Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett Családok a középpontban – családpolitika lengyel és magyar szemmel című konferencián azt mondta, 2010 előtt a gyermekvállalás komoly szegénységi kockázat volt, ez azonban ma már nem így van, mivel Magyarország jelenleg a GDP négy százalékát költi évente családtámogatásra.
    
A miniszter bemutatta a magyar kormánynak az utóbbi években a családokért hozott intézkedéseit. Beszélt a gyed extráról, amit 2015-ben, a bevezetés évében 35 ezren vettek igénybe, a munkahelyvédelmi akciótervről, amit tavaly 40 ezer munkavállaló után igényeltek a munkáltatók, a kötelező óvoda bevezetéséről, az ingyenes óvodai étkezés kiterjesztéséről, amit már a gyerekek 75 százaléka igénybe tud venni, a bölcsődeépítési és -bővítési programról, valamint a családi otthonteremtési kedvezményről (csok), amiben 2015 óta már 27 ezer család részesült több mint 180 millió eurónak megfelelő értékben.
    
Balog Zoltán szólt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt években 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma, emelkedik a termékenységi arányszám, és csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma.
    
A miniszter azt hangoztatta, a család nem probléma, hanem lehetőség és örömforrás, ezért választották le 2014-ben a szociális ügyeket – ami elsősorban a problémák kezelésével foglalkozik – a család- és ifjúságügytől. 
    
Elzbieta Rafalska, a Lengyel Köztársaság család-, munkaügyi és társadalompolitikáért felelős minisztere bemutatta a Lengyelországban 2015-ben bevezetett 500+ programot, amelynek lényege, hogy a családok a második gyermek megszületésétől gyermekenként havonta 500 zloty-t, azaz mintegy 35 ezer forintot kapnak a gyermek 18. születésnapjáig.
    
Jelenleg 2,7 millió családban 3,7 millió gyereknek jár a juttatás, amelynek célja a születésszám növelése és a szegénység felszámolása a legfiatalabb korosztályban – tette hozzá. Elmondta, hogy a program ellenzői attól tartottak, hogy a családok a pénzt felesleges dolgokra fogják költeni, de nem igazolódtak a félelmek, mert ruhára, oktatásra, egészségügyi kiadásokra fordították a támogatást.
    
Elmondta továbbá, hogy az 500+ programon kívül jár még a családoknak családi pótlék, egyszeri születési támogatás, úgynevezett gólyapénz, a fogyatékkal élő gyermeket nevelőknek ápolási juttatások, valamint szülői támogatások azoknak, akik például munkanélküliek vagy egyetemisták voltak a gyermekvállalás előtt.
    
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár a konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt hangsúlyozta, a családpolitikában józan hangokra, egyenes beszédre van szükség. El kellene érni, hogy minden ország kialakíthassa a saját szabályait, családtámogatási rendszerét anélkül, hogy az Európai Unió beleszólna abba – tette hozzá.

(MTI)