Európában versenyképességi fordulatra van szükség

Hankó Balázs a Richter gyógyszergyár innovációs hálózatok partnerségi megállapodásának aláírásán elmondta: az innovációt támogató kockázati tőke mindössze 5 százaléka van Európában, míg az Egyesült Államokban 52 százalék, Kínában 40 százalék. A publikációs és tudományos teljesítmény területén Európa ma 18 százalékon áll a korábbi 25 százalékhoz képest, és a legfejlettebb technológiai vállalatok top50-es listájából mindössze négy található az Európai Unióban.

„Ahhoz, hogy Európa a neki járó helyet újra visszafoglalja, versenyképességi fordulatra van szükség” – jelentette ki.

A miniszter kiemelte: Magyarország az uniós magyar elnökség alatt ezen versenyképességi fordulat szükségességéről beszélt a demográfiai kérdések mellett. Szavai szerint büszke arra, hogy a magyar versenyképességi modellt számos helyen sikerült deklarációként vagy uniós tanácsi ajánlásként megfogalmazni.

Azt mondta, az EU tagállamai méltán vállalják fel, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított kiadások el kell, hogy érjék a 3 százalékot.

Hankó Balázs hozzátette: az uniós stratégiai partnerség a magyar felsőoktatási innovációs szakképzési modellt foglalta uniós keretrendszerbe. Vagyis azt, hogy az egyetemeknek a meghatározó gazdasági szereplőkkel kell olyan együttműködést folytatniuk, amelyből a kutatási eredmények teljesítményként, innovációként jelennek meg, nyernek gyors hasznosulást.

Kiálltak azon elvek mentén is – folytatta -, hogy Európa akkor lesz erős, ha a nyugat- és középkelet-európai államok közötti finanszírozási egyenlőtlenségek egyensúlyba kerülnek.

Példaként elmondta, ma egy nyugat-európai állam a kutatólétszámra arányosítva 5-6-szoros kutatási forráshoz jut hozzá uniós támogatásokon keresztül. Örömét fejezte ki, hogy a kutatási ajánlás témakörében ezt a kutatási töredezettséget sikerült csökkenteniük.

A sikeres magyar modell arról szól, hogy a felsőoktatási intézmények még szorosabban dolgozzanak össze az ipar szereplőivel, alkossanak közös kutatócsoportokat, hozzanak létre közös kutatási projekteket. A szakképzés átalakítása pedig arról, hogy a duális képzésben az ipar meghatározó területein egy fiatal már ezen évek alatt is munkahelyen dolgozzon – mondta.

Hankó Balázs ismertetése szerint az innovációban elmúlt évek során megháromszorozták a kutatás-fejlesztési, innovációs forrásokat. Erre tavaly 1042 milliárd forint állt rendelkezésre, de „van még helye a növekedésnek”.

Az elmúlt tíz évben a vállalatoknál dolgozó kutató-fejlesztők számát sikerült megduplázni, egymillió lakosra ma 6500 kutató-fejlesztő jut. Kitért arra, hogy ebben a Richter Nyrt. kiemelkedik, a vállalatnál 1200 ember foglalkozik gyógyszerkutatással, ezzel Közép-Európa legnagyobb gyógyszerkutatója és -fejlesztője.

Öt év alatt megduplázták az egyetemeken dolgozó doktoranduszok számát, „azaz a felsőoktatásban, a szakképzésben és az innovációban a magyar modell működik”.

A magyar modell a magyar vállalatok által születik meg – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a Richter kutatási együttműködése az egyetemekkel és a kutatási hálózattal segíti a magyar tudásgazdaságot, a gyógyszeripart, összességében pedig a magyar gazdaság erősödését, ezzel pedig az emberek életét, boldogulását.

Hankó Balázs beszélt a nagyvállalati fókuszterületi programról, amelyben pályázatot írnak ki 15 milliárd forint értékben annak érdekében, hogy egy nagyvállalat találjon, válasszon magának olyan egyetemi partnert, amellyel közös kutatásokat tudnak létrehozni.

Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az ipar területén mostanra az innovációs értékláncba „a nagybetűs tudomány” már nem fog tudni bekapcsolódni, ehhez meg kell szervezni azon szakmai műhelyek hálózatát, amelyek egy adott területen tudnak világszínvonalon működni.

Azt mondta: a kutatási szabadságot nem szabad korlátozni, és a Richter, mint Közép-Európa legnagyobb gyógyszeripari vállalata, csak arra vállalkozhat, hogy azon tudományterületekben szervezi meg ezeket a hálózatokat és biztosítja az innovációs értékláncba történő bekapcsolódást, amelyekben világszínvonalat képvisel. Ezek a pszichiátriai kutatások és a nőgyógyászat.

A vezérigazgató szerint a szakmai hálózatok megszervezése nem volt egyszerű feladat, azonban a felsőoktatási modellváltással lendületet kapott a folyamat.

A Richter 2022-ben kezdte meg egy új, innovációs együttműködési struktúra kidolgozását. Ennek keretében egyetemi kutatóintézeti munkacsoportok, startup vállalkozások és betegszervezetek három kutatási területen – neuroinflammáció, neuropszichiátria transzláció és humán reprodukció – szerveződtek hálózatba.