A hazai drogpiac felpörgetését szolgálnák a kiépítendő „drogszobák”

Ebben, mint azt a Demokrata korábban ismertette, az áll, hogy a szórakozóhelyeken kell kialakítani drogszobákat, ahol a fiatalok „ellenőrzött körülmények” között élhetnek e szenvedélynek. Emellett a hajléktalanoknak biztosítanának droghelyiségeket, ahol a melegedést kiegészíthetnék füvezéssel vagy valamilyen szintetikus szer élvezetével. Mindez a balliberális testület szerint a kábítószerfogyasztás ártalmainak csökkentését szolgálná, éppen úgy, mint a tűcsereprogramok, amelyek már majd minden kerülteben kiverték a biztosítékot a helyi lakosok körében, amíg működtek. Mint ahogyan azt is megütközéssel fogadta sok fővárosi polgár, hogy ismét sokat hallani az úgynevezett orvosi marihuána legalizálásának szorgalmazásáról liberális körökből.

Az országos drogstratégiával, valamint a hatályos jogszabályokkal szembemenő fővárosi elképzelések veszélyeire prof. dr. Haller József, a Drogkutató Intézet (DKI) igazgatója és Téglásy Kristóf, az Intézet stratégiai igazgatója hívta fel a figyelmet az intézet rendezvényén. Azt a félreértést is igyekeztek tisztázni, miszerint az orvosi marihuána valamiféle gyógyászati készítmény lenne. Mint elmondták, ez a fogalom létezik ugyan, ám ez nem egy különálló növényfajta. Az „orvosi” megjelölés pusztán a felhasználás célját jelzi, nem pedig egy különálló terméket. Kiemelték, hogy az orvosi marihuána legalizációja sok esetben gyorsan a teljes legalizáció felé vezet, ahogyan azt számos ország példája, köztük Németország és Ukrajna is mutatja. Németországban 2023 áprilisában a marihuána rekreációs célú használatát is szabályozták meghatározott kannabisz klubok keretében, míg Ukrajnában a marihuánát a háborúval összefüggő pszichés és fizikai traumák enyhítésére engedélyezték orvosi célokra.

Dr. Haller József személyes tapasztalatai szerint is az európai országokban nagy eltérések vannak a kannabisz szabályozásában. Például Spanyolországban formálisan zéró tolerancia van érvényben, mégis gyakran találkozni kannabiszt reklámozó óriásplakátokkal. A reklámok gyakran alacsony THC-tartalmú, de magas kannabidiol (CBD) szintű termékeket népszerűsítenek, amelyek nem rendelkeznek pszichoaktív hatással. Haller professzor kiemelte, hogy a marihuána gyógyhatásával kapcsolatban sok tévhit él. Igazolt hatásként elmondta, a THC bizonyítottan csökkenti a szemnyomást a zöldhályog esetében, azonban az erre használatban lévő és bevizsgált gyógyszerek hatékonyabbak. Ám hozzátette, hogy a depresszió kezelésére vonatkozó állítások nem megalapozottak, sőt ennek az ellenkezője az igaz, tehát a THC növeli a depressziót, ami tudományos kutatásokkal igazolt tény.

Kannabidiol (CBD) és mellékhatásaival kapcsolatban a Drogkutató Intézet igazgatója elmondta, a CBD hatásosságát több tanulmány is igazolta, különösen pszichikai és testi fájdalomcsillapítás esetén. Ugyanakkor a CBD mellékhatásai miatt az európai élelmiszer-engedélyezési hatóságok (EFSA) nem támogatják széles körű elterjedését. A leggyakoribb problémák a májkárosító hatása, valamint a reflexek lassulása, amely különösen pszichiátriai esetekben problémás.

A professzor szerint az USA-ban államonként eltérőek az orvosi és rekreációs marihuánára vonatkozó szabályok. Gyakran nincs egyértelmű szabvány az összetételre vonatkozóan sem, így nagy eltérések tapasztalhatók a THC és CBD arányában a termékek között. A fogyasztási módok is különbözőek: belélegzés, kenőcsök, tabletták, vagy akár élelmiszerbe keverve történő alkalmazás. Az adagolás és a használat módját a fogyasztók maguk határozzák meg, ami a rekreációs használathoz hasonló szabadságot eredményez.

Dr. Haller József a kannabinoidok térhódításának veszélyeire is felhívta a figyelmet. A biofűként ismert szintetikus kannabinoidok a marihuána hatásának sokszorosát produkálják, és gyakran kiszámíthatatlan mellékhatásokkal járnak. Ezek a szerek laboratóriumokban készülnek, és növényi anyagokra csepegtetve kerülnek forgalomba, ezért is szerepel a „fű” kifejezés a nevükben. Az Európai Unióban a szintetikus kannabinoidok gyorsan kerülnek tiltólistára, ám a gyártók folyamatosan új molekulákat fejlesztenek ki, ha egy-egy változatot betiltanak a hatóságok. Az USA-ban ezzel szemben a szintetikus kannabinoidok piaca hanyatlóban van, részben a marihuána legalizációja miatt. A szintetikus anyagokat legálisan forgalmazható termékekkel, például marihuánás cigarettákkal együtt használva már büntethetők.

Téglásy Kristóf a legalizáció társadalmi hatásait a kanadai példán keresztül mutatta be, hogy bár a fiatalok körében a fogyasztás nem nőtt jelentősen, a középkorúak és az idősebb generációk körében radikális emelkedés mutatkozott. Az új kannabisz-alapú élelmiszerek és termékek fogyasztása miatt az idős korosztály esetében radikálisan növekedett a sürgősségi esetek száma.

A stratégiai igazgató szerint Magyarországon, így Budapesten is beszélni kell a szintetikus kábítószerek fogyasztásának hosszútávú hatásairól, veszélyeiről, hiszen évről-évre növekszik az országba áramló készítmények mennyisége a rendőrségi erőfeszítések ellenére. Nehezíti a helyzetet, hogy németországi drogliberalizáció miatt jelentősen megnövekedhet a hazánkba érkező szerek mennyisége és választáka. 

Mindezt tudva különösen visszatetsző, hogy a Nemzeti Drogstratégia elveit figyelmen kívül hagyó, sőt annak ellentmondó fővárosi szabályozás komoly támogatást kap a budapesti közgyűlés mai balliberális frakcióitól, vagyis a DK-s és a Tisza-párti városatyáktól.

Csak remélni lehet, hogy nem lesz elegendő pénz arra, hogy valóban kialakítsák a felvázolt drogszobákat és -melegedőket. És bízni abban, hogy a közgyűlésben ülő FIDESZ-es önkormányzati képviselőknek lesz elegendő elszántságuk arra, hogy betartassák a hatályos magyar törvényeket az elborult liberális haladárokkal.