Kovács Zoltán: Nagy szükség volt az ilyen jellegű következtetésekre
Az európai uniós magyar elnökség kezdeményezésére az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács következtetéseket fogadott el a kiberbiztonsággal foglalkozó uniós ügynökség (ENISA) megerősítésére vonatkozóan, és ezekben összefoglalja a tagállamok tapasztalatait és elvárásait a szervezettel kapcsolatban – jelentette be Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár pénteken Brüsszelben.
A közlekedési, távközlési és energetikai ügyekkel foglalkozó tanács ülését követő sajtótájékoztatón Kovács Zoltán elmondta, hogy mivel az ökoszisztéma drámaian megváltozott és napi szinten gyors ütemben változik, nagy szükség volt az ilyen jellegű következtetésekre, amelyekben a tagállamok összefoglalták megállapításaikat, tapasztalataikat, és irányt mutattak az Európai Bizottság számára.
„Az ENISA szerepét és fontosságát hangsúlyozza az, ami éppen most történik Romániában, ahol aktív beavatkozást láttunk a választási folyamatokba. A riasztásokra és a kiberbiztonságra minden szinten szükség van, ha a demokratikus rendszerünk és a döntéshozatali folyamatok védelméről van szó” – mutatott rá.
Kovács Zoltán elmondta továbbá, hogy a tagállamok illetékes miniszterei következtetéseikben jóváhagyták az Európai Bizottság által az európai digitális infrastruktúra fejlesztéséről készített fehér könyvet, amelynek célja, hogy javítsa az EU és a tagállamok infrastruktúráját és annak biztonságát.
Mint mondta, az uniós magyar elnökség számára ez volt az első számú prioritás, különös tekintettel a november elején elfogadott, a versenyképességről szóló Budapesti Nyilatkozatra, amelyben a digitális versenyképesség és általában a digitális infrastruktúrához kapcsolódó kérdések kapnak hangsúlyt, „mivel ez a keretrendszer alapvetően minden iparág és az élet minden területének alapját biztosítja ma”.
Hozzátette, hogy a Tanács egyértelmű irányt jelölt ki a bizottság számára, bár nézeteltérések vannak a további lépések kapcsán. Mint mondta, a tagállamok kiemelt figyelmet fordítanak a felhő és a távközlés lehetséges konvergenciájára, a jogalkotási tevékenységek előtti hatásvizsgálat fontosságára, valamint a piaci konszolidációra, miközben hangsúlyozzák a hatékony verseny szükségességét.
A Digitális Évtized 2030 szakpolitikai programja kapcsán a miniszterek a technológiai változások fényében megvitatták a célkitűzéseket és kihívásokat, például a mesterséges intelligencia, a 6G és a felhőalapú számítástechnika területén. Kiemelték a kutatás, innováció és szabványosítás közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát a feltörekvő technológiák esetében, valamint a fenntarthatóságot. Hangsúlyozták, hogy a meglévő jogi és szabályozási környezet jobb végrehajtására van szükség új szabályok helyett, összhangban a Budapesti Nyilatkozat egyszerűsítési és deregulációs törekvéseivel – számolt be a magyar elnökség nevében az államtitkár.
