A megrettent politikai fősodor összefogott a szuverenista elnökjelölt ellen
Atlantista puccs Bukarestben
A nyugati elkötelezettségű román politikai elit megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, a lejáró mandátumú Klaus Iohannis államfő pedig bejelentette, hogy nem távozik hivatalából. Ezzel gyakorlatilag a népakaratot semmibe vevő államcsínyt valósítottak meg, aminek következményei beláthatatlanok.
Mint ismert, a romániai és erdélyi elnökválasztás november 24-i első fordulóját nagy meglepetésre Călin Georgescu független jelölt nyerte a voksok 22,94 százalékát kitevő több mint 2,12 millió szavazattal. Az agrárszakember végzettségű Georgescu nyíltan szimpatizál az 1930-as években fénykorát élő, Corneliu Zelea Codreanu vezette jobboldali radikális Mihály Arkangyal Légióval és a belőle kinőtt Vasgárdával, emellett kritikával illeti Románia NATO-tagságát, határozottan békepárti, elutasítja az LMBTQP-ideológiát és a genderelmebajt, és kiáll a normális családok mellett. Ugyanakkor, mint minden román politikai szereplő, soviniszta, így finoman sem nevezhető a magyarság nagy barátjának.
Ám ugyanez igaz Elena Lasconira, a Momentum román testvérpártja, a globalista, ugyanakkor szintén soviniszta Románia Megmentése Szövetség (Uniunea Salvaţi România, USR) jelöltjére, aki 1,77 millió szavazattal, a voksok ez 19,17 százalékával második lett, és így bejutott az eredetileg december 8-ára kiírt második fordulóba. Ő az a jelölt, aki Orbán Viktornak Románia és Erdély területéről való kitiltását szorgalmazta. Az előzetesen egyértelmű első körös győztesnek várt Marcel Ciolacu jelenlegi miniszterelnök, a Román Kommunista Párt utódszervezete, a Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) jelöltje mindössze harmadik lett 1,769 millió vokssal, ez 19,14 százalékot ért, így ő nem jutott a második fordulóba, az állás ugyanis a szavazatok újraszámlálása után sem változott.
A felmérések szerint, bár a fősodratú pártok, köztük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyként buzdították Lasconi támogatására szavazóikat, Georgescu jó eséllyel várhatta a második fordulót, a választók ugyanis nem látszottak követni az első körben támogatott jelöltjeik pártjait. Olyannyira, hogy még az erdélyi magyar szavazók több mint fele (!) is Georgescut látná szívesebben az elnöki székben.
Ám ezt a bukaresti fősodor és a Romániát hagyományosan irányító mélyállam nem engedi. Georgescut november 24. óta tiltott kampányolással vádolják, a héten pedig nyilvánosságra hoztak egy állítólagos titkosszolgálati jelentést, amely külső erő befolyásolását vélelmezi Georgescu mögött. A fősodratú média azonnal Oroszországot azonosította e külső erővel, erre hivatkozással a bukaresti alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, így a folyamat elölről kezdődik – majd, egyszer.
A döntést érdekes módon nem csak Georgescu bírálta élesen, hanem Lasconi is. „Ma a román állam lábbal tiporta a demokráciát. (…) Összeomlasztjátok a gazdaságot, leromboljátok a demokráciát, anarchiába vezetitek az országot„ – fogalmazott a globalista jelölt.
Ám ezt is lehetett fokozni, a december 20-án lejáró mandátumú Klaus Iohannis jelenlegi államfő ugyanis péntek este bejelentette, hogy nem hajlandó távozni hivatalából. A román politikai közbeszédben a mélyállam embereként számon tartott Iohannis szerint „egy jelölt illegálisan részesült tömeges választási támogatásban azon a két napon, amikor a törvény szerint ez tilos. Ugyanez a jelölt nulla kampányköltséget vallott be a hatóságoknak, ám nagyon szervezett kampányt folytatott. Azt a tájékoztatást kaptam a szolgálatoktól, hogy ennek a jelöltnek a kampányát egy Románia érdekeitől idegen állam támogatta. (…) Össze kell hívni az új parlamentet (a december 1-jei parlamenti választás eredményének figyelembe vételével – a szerk.), majd a pártokkal egyeztetve létrehozni az új kormányt, amely meghatározza az elnökválasztás időpontját.” Iohannis azt is bejelentette, hogy addig marad hivatalában, amíg Romániának nem lesz új elnöke.
Vagyis Bukarestben gyakorlatilag puccs történt, az atlantista politikai fősodor a mélyállam nyomására (és vélhetően az atlantista nemzetközi intézményekkel egyeztetve) elfojtotta az elégedetlenségből táplálkozó népakaratot, nem engedve érvényesülni azt. Ez súlyos következményekkel, bénító belpolitikai feszültségekkel járhat, hiszen a szuverenista Georgescu mögé felsorakozó, kétségtelenül vadul soviniszta, emellett azonban szuverenista politikai erők a múlt vasárnapi parlamenti választáson a szavazatok 32 százalékát kapták, vagyis megkerülhetetlen erőt képviselnek. Támogatóik akaratának semmibe vétele, jogi trükkökkel történő ignorálása akár polgárháborús jelenetekhez is vezethet, ami az amúgy is instabil gazdaságú Romániát visszavetheti a kilencvenes évek kilátástalanságába, ráadásul a január elsején esedékes schengeni csatlakozást is megkérdőjelezheti.
