Betiltanák az ellenzéket Németországban

Az AfD ellehetetlenítésére tett kísérlet nem új keletű. A párt egyes csoportjainak belföldi titkosszolgálati megfigyelése 2019-re nyúlik vissza. Először a Junge Alternative (JA), majd a párton belüli Szárny (egy a türingiai elnök, Björn Höcke köré szerveződött keletnémet csoportosulás) vált a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal megfigyelésének tárgyává. A megfigyelési esetből gyanús eset lett, és a hivatalos kommunikáció szerint 2020-ban a Szárny már „bizonyítottan szélsőjobboldali törekvéseket folytatott”.

Az egyes tartományokban az AfD-nek különböző az alkotmányvédelmi hivatali státusa: Szászországban és Türingiában „biztosan jobboldali szélsőséges”, Hessenben vagy Bajorországban gyanús, Mecklenburgban megfigyelés alatt áll, és mindössze három olyan tartomány van, ahol nem folyik a párt ellen semmilyen vizsgálat. Ettől függetlenül 2024 szeptembere óta a teljes AfD az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelése alatt áll annak ellenére, hogy az eljárás nem jogerős, mivel az Alternatíva fellebbezett a döntés ellen.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a németországi Zöldek képviselői indítványt nyújtottak be a Bundestagnak, amelyben annak megvizsgálását kérik, hogy alkotmányellenes-e az AfD. Mert ha igen, akkor akár be is lehetne tiltani, érvelnek a Zöldek.

Nem ez az egyetlen olyan párt, amely a február 25-ei előre hozott Bundestag-választás közeledtével a legszívesebben betiltatná az ellenzéket, hogy megszabaduljon a konkurenciától. A CDU-nak is van egy hasonló tartalmú beadványa, amelyet Marco Wanderwitz terjesztett elő.

A Freilich-magazin.com című lap nyilvánosságra hozta annak a titkos Zoom-konferenciának a teljes anyagát, amelyre sikerült hívatlanul bejelentkeznie a szemfüles újságírónak. A Bundestag képviselőit hívták meg e-mailben, természetesen az AfD-t kivéve. Az internetes videókonferencián többségében a Zöldek képviselői vettek részt, a téma szintén az AfD betiltása volt.

A felvételen Christoph Möllers berlini alkotmányjogász válaszol a képviselők kérdéseire. Megpróbálja jogi érvekkel alátámasztani, hogy miért beszélné le a képviselőket egy ilyen eljárás megindításáról.

– Ennek több oka van: egyrészt az AfD tiszta programmal állt elő, ezért egy pártbetiltási eljárásban nagyobb mértékben kellene támaszkodni a titkosszolgálatoktól kapott bizonyítékokra, amelyek problematikusak bírósági eljárás során. Annál is inkább, mert akkor ezeket az anyagokat az AfD-nek is meg kellene kapnia. Másrészt ezek az anyagok – beszédek, írásbeli, szóbeli nyilatkozatok az AfD-tagoktól – valószínűleg nem lennének elegendők ahhoz, hogy az AfD betiltási eljárása sikeres legyen.

A Zöldek szerint viszont ebbe nem szabad bevonni az AfD-t. Az alkotmányjogász Möllers e felvetésre cinikusan válaszol:

– Nagyon hülye kérdést kell feltennem: ti biztosan tudjátok, hogy tagja-e az AfD a parlamenti ellenőrző bizottságnak?

– Nem – válaszolja Renate Künast (Zöldek). – Nem tagja.

A parlamenti ellenőrző bizottság feladata a titkosszolgálatok tevékenysége fölötti kontroll. A Bundestag házszabályának 12. paragrafusa szerint minden frakciónak jogában áll nagyságától függően tagokat delegálni az ellenőrző bizottságba. Csakhogy a kartellpártok megakadályozták, hogy az AfD éljen ezzel a jogával.

Möllers felhívta a figyelmet arra, hogy parlamentáris kormányzási rendszerben élünk, és jelenleg különös idők vannak, mert az indítványt benyújtó többség normális esetben a kormánytöbbség. Ám ez jelenleg nem adott, hiszen kisebbségi kormány van Németországban. Ezért furcsa Möllers szerint, hogy a Bundestag ezt a témát most erőlteti.

– Vajon ez még demokratikus? – teszi fel a kérdést Matthias Gastel (Zöldek), utalva ezzel az AfD magas támogatottságára. Az alkotmányjogász szerint egy két számjegyű támogatottsággal rendelkező párt betiltása túl van az őrület határán. Mint mondja, egy párt betiltása tagadhatatlanul erőteljes beavatkozás a demokratikus önrendelkezésbe.