Mit keres Karácsony Gergely a román puccsban?

A Román Alkotmánybíróság (CCR) 23 pontos december 6-ikai határozatának (melyben érvénytelenítették a romániai elnökválasztás első fordulóját) hetedik pontjában egy érdekes hivatkozást találunk: 

meglepő módon a Karácsony Gergely és társai kontra Magyarország perre hivatkoznak benne.

Hogy mi köze van ennek a pernek a román elnökválasztásokhoz? Ez igen jó kérdés, elsőre mi sem tudjuk eldönteni. Lássuk pontosan, hogy mire hivatkoznak a hetedik pontban.

„7. A választójog és a választhatóság alapvető fontosságú a valódi és hatékony, jogállami alkotmányos demokrácia alapjainak megteremtése és fenntartása szempontjából (lásd értelemszerűen a 2016. május 17-i Karácsony és társai kontra Magyarország ügyben hozott ítélet 141. pontját), és ezeket az Alkotmány garantálja. A Bíróság tehát megállapítja, hogy a választójogok politikai természetű alapjogok, a demokrácia és az állam demokratikus működésének elengedhetetlen feltételei, és az Alkotmány és a törvények követelményeinek megfelelően gyakorolhatók.”

E pert Magyarország végül elvesztette. A pert Karácsony Gergely és Szilágyi Péter, valamint Dorosz Dávid és Szabó Rebeka képviselők kezdeményezték, és azért perelték be a magyar államot, mert 2013-ban Kövér László házelnök összesen 235 ezer forint pénzbírság kiszabását javasolta Karácsonyra és PM-es képviselőtársára, Szilágyi Péterre, amiért egy “Loptok, csaltok hazudtok!” feliratú táblát mutattak be az ülésteremben a kormánypártiaknak. A perben a parlamenti képviselők azt állították, hogy a parlamenti magatartásuk miatt rájuk kiszabott pénzbírsággal kapcsolatos határozatok sértették a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, megsértve ezzel az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkét. 

Ez idáig érthető, csak az a kérdés, hogyan függ össze magyar parlamenti képviselők pénzbírság miatt kezdeményezett pere a választójoggal és a választhatósággal, amint a Román Alkotmánybíróság hivatkozik rá? 

A rövid válasz az, hogy sehogyan. A Román Alkotmánybíróság határozatában valószínű, hogy csak azért szerepel Magyarország neve, hogy e kényes döntésükben szó szerint szerepeljen Magyarország neve. Lehet azért, hogy egy lapon említhessék a román titkosszolgálatok által választási beavatkozással megvádolt Oroszországgal, Kínával és Dél-Afrikával egyetemben, magyarán azt a látszatot keltsék, mintha közvetett módon Magyarország is érintett lehet a romániai választások megpuccsolásában.