Harmonikus együttműködés

Magyarország első számú nyugat-balkáni partnere Szerbia – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédia újságíróinak vasárnap a szerbiai Nisben, a magyar-szerb kormányülés előtt.A tárcavezető kiemelte: a ma kezdődő kétnapos kormányzati csúcstalálkozóval alapvetően három dologra akarják felhívni a figyelmet, így esősorban arra, hogy Magyarország és Szerbia között a kereskedelmi, gazdasági, kulturális és főleg a politikai kapcsolatrendszer „még soha nem volt olyan jó, hatékony és kiegyensúlyozott, mint jelenleg”. Mindkét kormány, mindkét miniszterelnök sokat tett azért, hogy ez a kapcsolatrendszer a korábbi feszültségek helyett ma már a harmonikus együttműködésről legyen ismert – hangsúlyozta.
    
Szijjártó Péter kifejtette: azt is világossá szeretnék tenni, hogy Magyarország elkötelezett híve az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének. „Nem értjük, hogy az Európai Bizottság elnöke miért nyilatkozta a közelmúltban azt, hogy a következő öt esztendőben nem lesz bővítés” – fogalmazott. Mint mondta, „mi azt szeretnénk, hogy ha a következő öt esztendőben sor kerülne az Európai Unió bővítésére, és elsősorban Szerbia az esélyes arra, hogy leghamarabb az Európai Unió tagja legyen”.
    
Úgy vélte, ha a Kárpát-medencében mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma „jóval boldogabb hely lenne”. Ezért nem értjük, sőt vissza is utasítjuk, hogy uniós tagállamok azért próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, mert a kisebbségi ügyekben várnak további teendőket az országtól – mutatott rá.
    
A külügyminiszter arra is kitért, hogy gazdasági jelentősége is van a mostani tanácskozásnak, hiszen Szerbia nagyon fontos kereskedelmi partnere Magyarországnak. A Mol, az OTP és a Richter is jelentős célpiacként tekint Szerbiára, emellett pedig a magyar kormány egy 20 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és 30 milliárd forint kedvezményes hitelt tartalmazó gazdaságfejlesztési programot indított a Vajdaságban, és ennek legfontosabb célja, hogy az ottani magyar közösséget megerősítsék a lakóhelyén, valamint még szorosabbra fűzzék a két ország gazdasági együttműködését.     

Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt a magyar kormány csaknem minden minisztere részt vesz a szerbiai megbeszéléseken, amelyek egyrészt az együttes plenáris ülésen, másrészt az érintett magyar és szerb miniszterek kétoldalú találkozóin zajlanak majd.

A jó magyar-szerb együttműködés folytatását várják a vasárnap a dél-szerbiai Nisben kezdődött közös kormányüléstől a szerb kormány tagjai is. 

Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélése előtt a Pannon RTV helyszíni stábjának azt mondta: az ilyen kormányülések a jó és baráti viszony folytatását jelzik, és szinte már hagyománnyá váltak a két ország között.
    
A gazdasági és a politikai kapcsolatok is kiemelkedően jók – húzta alá a szerb diplomácia vezetője, majd örömének adott hangot, hogy a magyar kormányfő és a külügyminiszter is pozitívan nyilatkozik Szerbiáról a nemzetközi fórumokon. „Ez számunkra óriási politikai tőke” – szögezte le Ivica Dacic. 
    
Hozzátette, hogy a gazdasági kapcsolatok mellett az oktatás, a kultúra, az infrastruktúra és az energetika területén számít további gyümölcsöző együttműködésre. 
    
Goran Knezevic gazdasági miniszter szintén a két kormány kiemelkedően jó kapcsolatairól beszélt a sajtónak. Mint mondta, ezeket a viszonyokat szeretnék tovább mélyíteni a vasárnap kezdődötthöz hasonló kétoldalú találkozókkal. Több nagy projektre is felhívta a figyelmet, mint amilyen az újabb határátkelők nyitása a két ország között, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, autóutak építése, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia számít a magyar vállalatok részvételére a szerbiai privatizációban, illetve arra a magyar segítségre, amelyet Budapest a kis- és közepes vállalkozások fejlesztése terén nyújtani tud. 
    
Szerbia szeretne az Európát sújtó migránsválság megoldásának részévé válni – fogalmazott Zoran Djordjevic védelmi miniszter. Belgrád arra keresi a választ, hogyan segíthet az Európai Uniónak a válság megoldásában. A nyugat-balkáni ország azt szeretné, hogy ne csak tranzitállomás legyen, vagy olyan ország, ahol összegyűlnek a migránsok, hanem a rendszer valódi és hatékony része. 
    
A magyar-szerb kormányülést hétfőn tartják Nisben. A tárcavezetők elsősorban a gazdasági kapcsolatok erősítéséről, a migrációs válságról, valamint a regionális stabilitás biztosításáról tárgyalnak, emellett egyezményt írnak alá a szerb uniós csatlakozási tárgyalások támogatásáról, valamint a Tisza nemzetközi hajózási útvonallá nyilvánításáról. Délután üzleti fórumot tartanak, amelyen mintegy 250 vállalkozó vesz részt, valamint megnyitják az OTP Bank regionális központját.

MTI