A nyilatkozatában közölte: a szíriai fejlemények és az „Aszad-rezsim” bukása hatására az ET több tagállama felfüggesztette a szíriaiak menedékkérelmének feldolgozását, és bejelentette, hogy a helyzet megváltozása miatt a már védelme alatt álló szíriaiak visszaküldését tervezi. Mindez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az érintett államok a nemzetközi menekültügyi és emberi jogi kötelezettségekkel, különösen a visszaküldés tilalmának elvével összhangban járnak-e el – hívta fel a figyelmet.

Hirdetés

A visszaküldéseket illetően a gyorsan változó szíriai helyzet miatt óvatos, bizonyítékokon alapuló döntéseket kell hozni – hangoztatta.

O’Flaherty kiemelte: a menekültstátusz visszavonásához alapvető és tartós változások kellenek a származási országban. Ezt az elvet a védelem egyéb formáinál, a többi között az uniós jog szerinti kiegészítő védelemben részesülők esetében is tiszteletben kell tartani. Ezenkívül a védelem nem vonható vissza azoknál, akik számára a múltbeli üldöztetésből eredő kényszerítő okok lehetetlenné teszik a visszatérést – jelentette ki.

A szíriaiak védelmi státuszának bármilyen megváltoztatására csak az emberi jogi kockázatok alapos értékelését követően kerülhet sor – hangsúlyozta.

Korábban írtuk

„A szíriaiak kérelmének értékelése során tisztességes, egyénre szabott eljárást kell biztosítani, és nem szabad arra az általános feltételezésre támaszkodni, hogy Szíria most már biztonságos ország” – fogalmazott.

Azon szíriaiak esetében, akik vissza akarnak térni hazájukba, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ezt ők tájékozottan és valóban önként tegyék meg.

Végezetül, ha a szíriai helyzet arra készteti az embereket, hogy elmeneküljenek az országból, az ET-tagállamoknak szavatolniuk kell a menekültügyi eljárásokhoz való valódi és hatékony hozzáférést, és el kell kerülniük a kollektív kitoloncolást – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.