A Wratschko család világhírű karácsonyfadíszgyárában jártunk
Így kerek az ünnep
Bár úgy tűnik, a műanyag térhódítását nem lehet megállítani, egyre többen döntenek úgy, hogy karácsonyfáikat a sokszor silány és semmitmondó tucatáru helyett az évszázados európai hagyományokhoz hűen különleges és egyedi üveggömbökkel díszítik fel. Magyarországon mindössze két olyan üzem van, ahol ilyenek készülnek, az egyik Tárnokon, a másik Sopronban található. Az ünnephez közeledve a hűség városába utaztunk, hogy felkeressük az osztrák gyökerű Wratschko család műhelyét.
Talán véletlen, talán nem, szállingózni kezd a hó, amikor útnak indulunk Sopronba, hogy meglátogassuk hazánk kuriózumnak számító üveggömbgyárát. Sajnos a városban már nyoma sincs a vakító fehérségnek, a tél itt a rondábbik arcát mutatja: az ország ezen részének csak hideg jutott, abból viszont jócskán. A Pannónia Dekor Kft. üzemébe lépve azonban a testünk és a lelkünk is azonnal átmelegszik: lágy karácsonyi muzsikaszó mellett gyönyörködhetünk közel 600-féle kézzel készített karácsonyfadíszben.
Álomból valóság
Jozef Wratschko hivatásos osztrák katonatisztként került orosz hadifogságba a második világháború idején. A raboskodás alatt született meg benne az elhatározás, hogy ha egyszer szabadon eresztik és új életet kezdhet, karácsonyi üveggömbkészítéssel keresi majd a kenyerét. Autodidakta módon sajátította el a mesterség csínját-bínját, majd Grazban alapított céget. A kis manufaktúrának hamar híre ment, és a Wratschko rövid időn belül az egyik legnagyobb név lett a szakmában. Az üzem irányítását először Jozef fia, Volker, majd unokája, Norbert vette kézbe, aki a rendszerváltást követően Magyarországra tette át a cég székhelyét, mivel úgy látta, itt jobbak a működéshez szükséges feltételek.
A fiatal üzlettulajdonost elődeihez hasonlóan gazdag fantáziával áldotta meg a Jóisten, újításaival pedig tovább öregbítette a gyár hírnevét. Ma már világszinten egyedülálló technológiát is alkalmaznak, üveggömbjeik 95 százalékát pedig külföldi viszonteladók vásárolják meg, köztük a világ legnagyobb értékesítője, az amerikai Bronner’s Christmas Wonderland, amelynek 16 futballpályányi üzletében olyan hírességek is megfordultak már, mint Michael Pence, az Egyesült Államok korábbi, republikánus alelnöke.
– A sors fintora, hogy tavaly májusban, miközben épp tűzoltóautókat festettünk a gömbökre, a konyhánkban kigyulladt egy hűtőszekrény és az egész üzem leégett. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de mindenünk odalett. A régi gépek, a múlt emlékeit őrző fényképek és 25 kiló ezüst is megsemmisült. Egyedül ez a pár dísz és a szakértelmünk nem vált a tűz martalékává – meséli egy doboz üvegfigurára mutatva Norbert Wratschko felesége, Zsófia.
Az újrakezdés egy percig sem volt kérdéses számukra, hiszen az üveggömbgyártás nemcsak az ő szenvedélyük, hanem az örököseiké is: három legidősebb fiuk mindenképp folytatni szeretné a családi tradíciót. Talpra állni, a nulláról felépíteni szinte mindent azonban ilyen lelkesedés mellett is nagyon nehéz volt. Megrendelést kaptak ugyan, ám a géppark hiányzott, az új berendezések elkészítését pedig még Németországban is csak hosszú határidővel vállalták. Így jutott el a Wratschko család végül Kínába, ahol egy mérnökökből álló csapat hipp-hopp megtervezte és legyártotta a tulajdonos által megálmodott eszközöket, így idén egy új épületben végre újraindulhatott a munka.
Betlehemtől az Országházig
Afrika az egyetlen kontinens, amit még nem hódított meg a körülbelül húsz főt foglalkoztató cég. Már Ausztráliában is keresik a gömbjeiket, nemrégiben pedig Koreába szállítottak nagyobb mennyiséget. A december azonban más, mint az év többi hónapja. Ilyenkor elsősorban azoknak a családoknak a megrendelését teljesítik, akik fontosnak tartják az üveggömbbel való karácsonyfa-díszítés Németországból eredő hagyományát, vagy egyszerűen szeretnének valamilyen különleges díszt a fenyőfájukra.
– Vannak, akik konkrét elképzeléssel érkeznek hozzánk, de rengeteg saját mintánk is van, és a repertoár évről évre bővül. A Szent családtól kezdve a mesefigurákon át a kis kedvencekig szinte bármit képesek vagyunk az üvegre varázsolni. Kutyafajtából például már több mint negyven szerepel a választékban. Az új minták között van, amit már a mesterséges intelligencia segítségével készítettünk, az igazi klasszikusok ugyanakkor anyósom keze munkáját dicsérik. Ezt a behavazott falucskát például ötven évvel ezelőtt rajzolta, azóta nemcsak az én kedvencem, hanem a vásárlóinké is – büszkélkedik egyik gömbjüket mutatva Wratschko Zsófia.
Az év ezen szakaszában egyfolytában ötletelnek, férjével pedig már versenyt űznek abból, hogy melyikük elképzelése lesz népszerűbb. A külföldiek szuvenírként is szívesen vásárolják a díszeket, ezért van köztük például olyan, amin a budapesti Országház épülete látható, de imádják a saját nemzeti jelképeikkel díszített gömböket is. Az osztrákok egyik kedvence például az a trió, amelyen tradicionális ünnepi süteményeik, az almás rétes, a fánk és a Sacher-torta képe és receptje látható.
– Általánosságban elmondható, hogy egyre nagyobb az igény az üvegdíszekre. Ez egy dekorációs termék, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy miből készül. A régi üvegdíszeknek ráadásul eszmei értékük is van. Rengeteg család őriz féltve egy-egy különleges darabot, amit még a nagyszülők, dédszülők vásároltak. Mindegyiknek története van. Az én kedvencemet például egy innsbrucki bolhapiacon találtuk. Az apósom gyártotta még annak idején. Öt euróért vásároltuk vissza.
Ecset, szita, lézerfény
Hogy miképpen készülnek a karácsonyi üveggömbök, azt már nem a boltban, hanem az üzem zakatoló masinái között sétálva magyarázza el a tulajdonos, hogy ne csak elképzeljük, hanem lássuk is a folyamatot. Gőzerővel zajlik a munka, az étert a gépek zaja és a festékszag mellett folyamatos csörömpölés hangja tölti meg. Az átlátszó gömböket, amiket a Tungsram gyár megszűnése óta szintén Ázsiából szereznek be, először egyesével megtörlik, méghozzá olyan gondossággal, hogy egy porszem se maradjon rajtuk, az ugyanis végzetes lehet: ha az ezüstözésénél akár csak egy pici folt is marad, teljesen befeketednek. Ha a bevonat tökéletes és meg is szilárdult, jöhet a „mártás”, amikor színes festékben fürdetik meg a gömböket. Ezután következik a minták felvitele, ami többféleképp is történhet: tamponnyomással, szitanyomással vagy ecsettel, a tulajdonosok ugyanis igyekeznek ötvözni a régit az újjal, így kézzel festett gömböket is készítenek.
Ezek mellett olyan modern módszereket is alkalmaznak, mint a digitális nyomtatás, ami ebben a szakmában világszinten is egyedülálló. A gép, ami alkalmas erre, Norbert Wratschko találmánya, és olyannyira forradalmi, hogy az ötletgazda fényképezni sem engedi, nehogy valaki ellesse és lemásolja. Helyette inkább az utolsó munkafolyamatot örökítjük meg, amelynek során levágják a gömbök nyelét, és felhelyezik rájuk azt kupakot, aminél fogva fel lehet majd függeszteni őket. Évente közel egymillió üveggömb készül a Pannónia Dekor műhelyében, amit az utóbbi években egy különleges vendég is felkeres minden évben.
A Wratschko család egy finnországi utazás során összebarátkozott a lappföldi Mikulással, és meghívták magukhoz. Azóta olyan jóban vannak, hogy minden decemberben iderepül meglátogatni őket. Az esemény nyilvános, bárki részt vehet rajta. Idén volt, aki több mint 300 kilométert utazott, hogy találkozhasson a nagy szakállú hőssel, és készíthessen vele egy közös fényképet a különleges karácsonyfadíszek rengetegében.
