Fotó: shutterstock/Flipser

Nem történt jelentős változás a nagyobb pártok népszerűségében szeptemberhez képest, azonban a Jobbik támogatottsága tovább csökkent – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára november közepén készített közvélemény-kutatásából.

A hvg.hu-n szerdán közzétett írás szerint „sem a népszavazási kampány, sem az elmúlt hetek eseményei” nem okoztak áttörő változást a nagyobb pártok népszerűségében. A cikk mellett közölt grafikonon látható, hogy a Fideszt a teljes népesség 36, a „választani tudó biztos szavazók” 53 százaléka támogatja.

Kiemelték, hogy a Jobbik támogatottsága a teljes népesség körében 10 százalékra süllyedt – a párt népszerűsége utoljára 2014 januárjában volt ilyen alacsony a Mediánnál. A biztos szavazók 16 százaléka támogatja a Jobbikot.

A grafikonon látható adatok szerint az MSZP-re a teljes népesség 9, a választani tudó biztos szavazók 14 százaléka szavazna. A Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága a teljes népességen belül 6, a biztos szavazóknál 9 százalékos, az LMP-t mindkét mutató szerint három százalék támogatja, az Együtt kettő, illetve három százalékon áll.

Jelezték: több kis párt, így a Párbeszéd, a Liberálisok, a Munkáspárt és a Kétfarkú Kutya Párt is elérte a teljes szavazókorú népesség egy százalékának támogatását.

Azt írták, közülük utóbbi esete a legérdekesebb: a rendszerkritikus párt szimpatizánsainak aránya a választani tudók 2 százaléka, ám egy „közeljövőben” tartandó választáson valószínűleg többségük nem járulna az urnákhoz. Huszonkilenc százalék válaszolt úgy, hogy nincs preferált pártja.

Kitértek arra is, hogy a pártpreferenciák mozdulatlansága ellenére a vezető politikusok népszerűségi rangsorában komolyabb átrendeződés figyelhető meg. Szeptemberhez képest több ellenzéki politikus kedveltsége is számottevő mértékben javult, a fő „nyertesek” Karácsony Gergely (Párbeszéd), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Molnár Csaba (DK) és Juhász Péter (Együtt).

A Medián közölte azt is, hogy szeptemberről novemberre újra nyílt az olló az ország irányát jónak, illetve rossznak érzékelők között: a szavazópolgárok 55 százaléka szerint a dolgok rossz irányba mennek, és csak 38 százalék gondolja jónak az irányt.

MTI