Munkácsy városa – Helyszíni riportunk Békéscsabáról

Békéscsabát nem kényeztették el az utóbbi száz év rendszerváltozásai. Trianon után az ország közepe helyett egy csapásra a szélén találta magát, ahová már nem láttak el az országvezetők. Nem csak a fővárostól került messzire. A környező falvakból is többórás utazással lehetett eljutni ide a lassan döcögő, meg-megálló vicinálissal, amelyen a kalauz kötelessége volt telente, hogy befűtse a vagonok végén álló kis vaskályhát, nehogy megfagyjanak az utasok.

A város még az 1990-es rendszerváltozás után is mindentől messze volt, a bedőlő üzemek és a széthulló agrárgazdaságok nyomán pedig az egekbe szökött a munkanélküliség. Az alapvető életérzés a reménytelenség volt, és a gyakran eredménytelen erőfeszítések nyomán felgyülemlő harag.

Ám Békéscsaba nem adta meg magát. Elvégre Munkácsy Mihály városa, aki csabai asztalosinasból lett világhírű festőfejedelem, és akinek a képeit az évenkénti párizsi szalon díszhelyén állították ki, művei után az amerikai gyűjtők is kapkodtak. Ha neki sikerült ilyen utat bejárni, akkor a csabaiaknak is kötelességük olykor összeszorított foggal, máskor szárnyalva, de összekapaszkodva mindent megtenni a városért.

Megkésett rendszerváltozás

2016-tól robbanásszerű fejlődés kezdődött, mondja Szarvas Péter polgármester, akit immár harmadszorra bíztak meg a városvezetéssel a polgárok.

– A Modern Városok Program keretében kiépült az M44-es gyorsforgalmi út, ami jövőre eléri az M5-ös autópályát, és megépült a várost nyugatról elkerülő fürjesi összekötő is.

Mint megtudjuk, az útépítéseknek köszönhetően Békéscsaba egyszerre könnyen elérhetővé vált a vármegye minden lakosa számára, és a főváros is kétórányi távolságra került.

Az utak megépülése nemcsak a közlekedésben hoztak új korszakot, az önkormányzat iparfejlesztési erőfeszítéseinek köszönhetően fejlődésnek indultak a várost övező ipari parkok is. Az új piac a hozzá kapcsolódó háromszintes parkolóházzal, valamint az új nagybani piac ide köti a környező falvak termelőit is, akik szívesen hozzák áruikat a csabaiaknak. Az önkormányzat nem adta meg magát a nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok nyomásának, amelyek sok településen elérték a helyi piac bezárását. Így itt mindig kapható friss zöldség, gyümölcs és a magyar gasztronómiai ízlésnek megfelelő, összetéveszthetetlen ízvilágú húsáru, amelynek ünnepét, az országos hírű kolbászfesztivált évente rendezik meg az utóbbi 27 évben.

Ám mint Szarvas Péter polgármestertől megtudjuk, Békéscsabának sikerült hátrányából is előnyt kovácsolnia. A meghirdetett pályázatoknak köszönhetően egyre több területen olyan technológiákat és fenntartható megoldásokat alkalmaznak, amelyek meghonosítását számos más településen egyelőre nem tartják szükségesnek. Az energiahatékonyság, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a digitális szolgáltatások bővítése szinte egy csapásra változást hozott a csabaiak életébe.

– Az egyik legjelentősebb előrelépésnek a Smart Grid rendszer kiépítését tekintjük – szögezi le a polgármester. – A napelempark és egy energiatároló létesítmény révén növeltük a megtermelt zöldenergia mennyiségét, így a város infrastruktúrája – a közvilágítást is beleértve – környezetbarátabban és olcsóbban működtethető. Ezenfelül modern, alkonykapcsolós közvilágítási rendszert építettünk ki a város közigazgatási területén, ez úgy csökkenti az energiafelhasználást, hogy közben növeli a közbiztonságot is.

Szarvas Péter mindezek mellett kiemeli az okos parkolási rendszer és a WiFi-pontok kialakítását is.

Az új közvilágítás persze nem csak közbiztonsági szempontból fontos. Az üdítő profizmussal kivilágított Monarchia kori paloták és intézmények által szegélyezett terecskék egymásba olvadva szinte vezetik az idegent a főtéren álló színházhoz és a nemrég kiépített Munkácsy Negyedhez, a város kulturális élete szívének közepébe.

Békéscsaba hazavár

Az utcákon sétálva szembeötlő, mennyi fiatal jár-kel a városban. Napközben kerékpáron, hiszen ez itt a fő közlekedési eszköz, és elektromos rolleren hasítva igyekeznek a dolgukra. Éppen a kerékpáros közlekedés hagyományaira támaszkodva épült ki a 40 kilométeres, szépséges alföldi tájakon át és a város környéki bányatavak között vezető Wenckheim turista- és kerékpárút, amely már az átadás évében elnyerte az Év Kerékpárútja kitüntetést, és rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a környéken lakó fiatalok körében is.

A város egyébként a térség oktatási központja is. Két középiskola, az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium az ország száz legjobbja közé küzdötte fel magát. A Békéscsabai Szakképzési Centrum Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium az előkelő 4. helyen végzett a 15 legjobb magyarországi technikum listáján. A városvezetők azonban komoly reményeket fűznek a 2021 őszén átadott Nyomdaipari Tudás- és Képzőközpontjövőjéhez is. Hiszen a középiskolák sikerét, mint a polgármester mondja, a magas színvonalú óvodai és általános iskolai nevelés alapozza meg. Az pedig minden csabai polgárt büszkeséggel tölt el, hogy immár egyetemi város lett a vármegyeszékhely: a szegedi Gál Ferenc Egyetem itteni kihelyezett tagozatán gazdasági képzés folyik, de az egyetemi vezetők fontolgatják, hogy műszaki fakultást is idecsábítanak. A helyi cégek igényt tartanak jól képzett mérnökökre is.

És persze a színház. Mert a Békéscsabai Jókai Színház szakképzettséget adó színitanodát is működtet, de képeznek olyan fiatalokat is, akik a teátrum technikai személyzetét adhatják majd. Egyúttal pedig kinevelik jövendő közönségüket is. Noha nézőből nincs hiány. A bemutatók rendszerint telt házasak, rajongóik pedig lelkesen kísérik a színészeket akár a fővárosi vendégjátékokra is. Arra pedig mindenki büszke, hogy a Jókai Színház ötletéből és közreműködésével sikerült megteremteni a szarvasi vízi színházat is.

A Csabán tanuló fiatalok azonban nem csak a maguk erejére támaszkodhatnak, a város ösztöndíjakkal igyekszik megkönnyíteni a diákoknak a tanulási-lakhatási költségek előteremtését. A városatyák azokra is gondolnak, akik diplomásként elszármaztak innen. A Békéscsaba Hazavár program révén szerény támogatást kapnak azok, akik a diploma megszerzését követően visszatérnek szülővárosukba.

Eleven múlt

A csabaiak körében vélhetően komoly megütközést keltene, ha valaki kultúrafogyasztási szokásaikról érdeklődne. Ebben a városban nem fogyasztják, hanem erősítik, élik a kultúrát. Sajátjuk a színház, a számtalan itt működő kórus és tánccsoport, amelyek nem pusztán a helyiek szabad idejének eltöltését szolgálják: elevenen tartják a város szlovák és magyar népességének gyökerekig ható kultúráját. És persze büszkeség forrása a Munkácsy Negyed, amelynek intézményei, a Jókai Színház, a Napsugár Bábszínház, a Békés Megyei Könyvtár, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a Munkácsy Emlékház és a Munkácsy Mihály Múzeum munkájukat összehangolva dolgoznak azon, hogy mindig pezsgő szellemi élet legyen a városban.

– A Negyed intézményei nem versenyeznek egymással az emberek figyelméért – ezt már dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója mondja. – Rendezvényeink, így a Munkácsy-emlékév eseményei is egymásra épülnek, a látogatók ezért többnyire sorra veszik az egyes helyszíneket, amelyek a kicsiknek is, a felnőtteknek is sokféle élményt nyújtanak, a környező településekről is sok látogatót vonzanak. A csabaiak pedig, mint a visszajelzésekből tudjuk, megszerették és büszkék e kulturális negyedre, büszkék Munkácsy Mihályra, aki innen indult el a világba.

A múzeumigazgató igazát alátámasztja az a tény is, hogy az intézmény által a város török idők utáni újraalapításának 300. évfordulójára kiadott könyv immár a harmadik kiadásnál tart, ami muzeológiai ritkaság. Mint mondja, a legtöbb példányt az innen elszármazott csabaiak vásárolták meg, ami azt mutatja, hogy eltéphetetlenek a gyökereik.

Ez persze nem az első kiadványa a múzeumnak. A rendszeresen megjelenő évkönyvek arról is beszámolnak, milyen tárgyakkal gyarapodott az intézmény. Munkácsy-relikviáik száma már meghaladta a hatszázat, de rendületlenül folytatják a gyűjtést. Amire nem futja a költségvetésből, például egy-egy újabb Munkácsyra, azt közadakozásból vásárolják meg, aminek szintén nagy hagyományai vannak a városban.

– Egy szegény vármegye szegény székhelye vagyunk – mondja Bácsmegi Gábor –, össze kell fognunk, ha szeretnénk valamire jutni.

Ezt a tanulságot igyekeznek Csabán a gyerekekbe is beleplántálni. Így a Munkácsy-évet lezáró, felnőtteknek szóló könyvbemutatón nemcsak az évkönyv kerül a nagyközönség elé, készül egy mesekönyv is a nagy festő életútjáról, Kiss Ottó tollából, Maros Krisztina grafikáival. De igyekszik a múzeum részt venni az iskolák életében is. Támogatják a különféle pedagógiai projekteket, vándorkiállításaikat pedig elviszik a környékbeli falvakba.

A csabaiak azonban nem csak Munkácsyra büszkék. A múzeum tulajdonában van annak a 300 éves szlovák nyelvű énekeskönyvnek a másolata, amelynek eredetijét az evangélikus gyülekezet templomában őrzik, és amelynek énekeit máig éneklik a hívek a szlovák nyelvű istentiszteleteken. A következő nagy cél, hogy a szlovák gyülekezet és lelkipásztora elérje, hogy az először 1636-ban kiadott Tranoscius-énekeskönyvet, amelyet az 1718-ban betelepülő szlovákok hoztak magukkal Csabára, az UNESCO felvegye a világ szellemi örökségének listájára. Hiszen az énekek nyelvezetét, az archaikus szlovák nyelvet ma már sehol a világon nem beszélik.

A békéscsabai polgároknak és városatyáknak persze vannak más terveik is. Fejleszteni szeretnék az Árpád Gyógy- és Strandfürdőt, erre 950 millió forintot fordíthatnak, amit a Top Plusz pályázat révén nyertek el. Fejleszteni akarják a kerékpáros úthálózatot, a kétegyházi iparterületet, és felújítani több óvodát és orvosi rendelőt.

Erőfeszítéseik, terveik szemmel láthatóan nem valamiféle turistacsalogató kirakatvilág megteremtését szolgálják. Olyan élhető, jólétben és szellemiekben gyarapodó várost igyekeznek építeni, amely új lehetőségeket nyithat környező vidéknek is.