Rámutatott, hogy a vajdasági magyarok három évtizeddel ezelőtt voltak olyan bátrak, hogy azt mondják, erős magyar érdekképviseletre van szükségük. Példaértékű a VMSZ tevékenysége, szervezettsége és érdekérvényesítő képessége, mert ha „nem képviseli senki a magyarok érdekeit, akkor a magyarok feje fölött fognak dönteni”. „Ezt tapasztaltuk mi az évszázadok során, ez volt a mi közös tapasztalatunk” – húzta alá, majd hozzátette, hogy a magyar nemzetpolitika csapatmunka, és a VMSZ egy kiváló tagja a magyar nemzetpolitikának.

Hirdetés

Kiemelte, hogy a magyar nemzetpolitikában szükség van „összekapaszkodásra, összefogásra, hiszen a magyar nemzetpolitikának nem lehet más a célja, mint hogy szolgálja a magyar nemzeti megmaradást, de ne csak a megmaradást, hanem a magyar nemzet gyarapodását, erősödését is”.

Nacsa Lőrinc azt is kiemelte, hogy Pásztor Istvánnak, a VMSZ néhai elnökének óriási szerepe volt a szerb-magyar történelmi megbékélésben, a közös projektek elindításában és abban is, hogy „olyan együttélési formát tudtunk kialakítani, amely példaértékű mindenki számára a kisebbségi létben szerte a világban”. Ehhez a munkához gratulált Pásztor Bálint pártelnöknek és a VMSZ-nek.

A nemzetpolitikai államtitkár a magyar-szerb kapcsolatokkal összefüggésben rámutatott, hogy Szerbia és Magyarország kormánya nagyon sok kérdésben közös álláspontot képvisel, akár keresztény értékekről, akár migrációról, akár az Európát érintő fontos kérdésekről van szó. Hozzátette, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, és igyekszik segíteni ezt a folyamatot. „Szerbia kulcsállam a Nyugat-Balkán stabilitásának és békéjének a megőrzésében is” – fűzte hozzá.

Korábban írtuk

Az államtitkár több olyan fejlesztést is meglátogatott, amelyek a magyar kormánynak köszönhetően valósultak meg, így két templomot is megtekintett. Mint mondta: „Magyarország kormánya mindig kiemelten támogatja az egyházi épületeket, az egyházi programokat, mert azt gondoljuk, hogy az egyházak az értékmegőrzéshez, a közösségszervezéshez, a hit továbbadásához és ezáltal a magyar megmaradáshoz is rengeteget tesznek hozzá.”

Hozzátette: a magyar Alaptörvény is úgy fogalmaz, hogy az egyház és az állam különváltan működik, de együttműködik a társadalom érdekében. Rámutatott, hogy míg a nyugat-európai országokban templomokat zárnak be és alakítanak át kocsmává vagy mecsetté, addig a magyar kormány az utóbbi 14 évben az egész Kárpát-medencében 3700 templomot újított fel, és 200 újat is épített. „Nyilvánvalóan egy 70-100 éves lemaradást kellett pótolni, fel kellett gyorsítani ezt a folyamatot, hiszen az azt megelőző 70-100 évben nem nagyon történtek jelentős templomfelújítások, nem nagyon történt állagmegóvás” – magyarázta.