Az amerikai elnökválasztás után közvetlenül, némileg váratlanul nyilvánosságra hozták a Soros György alapította Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok 2015-ös magyarországi támogatottjainak listáját. De vajon kik állnak a hazai szervezetek mögött?

Az újdonsült amerikai elnöknél, Donald Trumpnál 24,9 milliárd dolláros vagyonával mintegy hatszor tehetősebb Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata 30 éve működik Magyarországon. A milliárdos annak idején célul tűzte ki olyan egyesületek, magánszemélyek támogatását, amelyek és akik aktív szerepet vállalnak a demokratikus értékek, a kisebbségi jogok, a sajtószabadság, a mindenki számára elérhető minőségi oktatás védelmében és érdekében. Az elmúlt évtizedekben több száz magyarországi szervezet jutott jelentős összegekhez, ezeknek a nagyságáról sokáig nem lehetett tudni semmit. Aztán nemrég robbant a bomba: Soros az amerikai elnökválasztás előtti napokban váratlanul nyilvánosságra hozta a 2015-ben támogatott „civilek” listáját.

A magyar származású amerikai üzletember különböző alapítványokon keresztül tavaly 65 magyarországi civil szervezetet, egyesületet, közhasznú társaságot támogatott összesen négymillió dollárból, vagyis több mint egymilliárd forintból, derült ki a listából. A támogatások időtartama változó, 1 és 36 hónap között is lehet. Meglehetősen furcsa, hogy a milliárdos jóval nagyobb összegeket juttatott az emberi jogokkal, demokratikus gyakorlattal, korrupcióval foglalkozó szervezeteknek, mint a romaügynek, vagy akár az oktatással foglalkozó alapítványoknak. Hatalmas pénzeket kaptak többek között tényfeltáró, oknyomozó újságírással foglalkozó szervezetek, köztük olyan, alig ismert alapítványok is, amelyeknél a 200 ezer dolláros támogatás sem volt ritka. Lapunk a közel 100 ezer dollár vagy afeletti összeghez jutó egyesületeket vette górcső alá, és azokat a szervezeteket, amelyek több kategóriában is szerepelnek.

Talán az egyik legnagyobb támogatott a Magyar Helsinki Bizottság. Az emberi jogok védelmére 1989-ben alapított magyarországi egyesület jogvédelemmel 1994 óta foglalkozik. Alapítója és első elnöke Kőszeg Ferenc volt. Társelnökei 2007 óta Kádár András Kristóf és Pardavi Márta. A honlapján általában a kormányt ekéző, mostanában a menekültüggyel, a börtönök zsúfoltságával kiemelten foglalkozó jogvédő szervezet három jogcímen összesen 824 ezer dollárhoz jutott a 2015-ös évben. A közel 240 millió forintos összeg bizonyára jól jött a jogvédőknek, már csak azért is, mert az adott évben 1 százalékos felajánlásokból csupán 1,3 millió forint jött össze. Érdekesség, hogy honlapjuk szerint a céges és magánadományokból befolyt összeg alig közelítette meg 2015-ben a 8 millió forintot. Leginkább a Soros-támogatásoknak köszönhetően a szervezet költségvetése mégis 313 667 000 forint volt 2014-ben, 2015-ben 327 millió forint.

Nem panaszkodhat az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet sem. A szervezetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában, azzal a céllal, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány. A nonprofit kft. formájában működő intézmény elnöke Majtényi László, igazgatója Somody Bernadette. Szakmai munkáikra pedig rendszeresen hivatkozik az Együtt párt. Az október 2-i népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezet 2015-ben több évre való támogatást kapott Soroséktól 95 ezer dollár (27 millió forint) értékben – mint írják, azért, hogy tevékenységük minél szélesebb körben váljék ismertté. És hogy mire megy el a Soros-pénz? 2015 januárjától az alkotmányosság ügyének hatékony kommunikációjára és széles körű képviseletére vállalkoztak a Soros-féle Open Society Institute Budapest Foundation támogatásával megvalósuló projektben. 2015 áprilisában pedig a Rockefeller Brothers Fund és az Open Society Institute támogatását is elnyerték az Egyetemi Polgár című projekt megvalósítására, melynek célja, hogy „ráébressze az egyetemeken tanuló fiatal értelmiségieket a közügyekben történő részvétel fontosságára”. Érdekesség, hogy az általuk szervezett rendezvényeken gyakran meghívottként vesznek részt a balliberális értelmiség nagyjai, például Dés László (felesége Vásárhelyi Mária), Dés András, Parti Nagy Lajos vagy Bródy János. A szélesebb közvélemény tájékoztatására szolgáló Soros-milliókból, valamint az új stratégiának köszönhetően a 2015-ös év utolsó harmadában olyan „büszkeségekre” is futotta, mint 73 új Facebook-poszt. Az intézet egyébként több ügyben is együttműködött a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Társaság a Szabadságjogokért szervezettel.

A világ legnagyobb korrupcióellenes szervezetének magyarországi leányvállalata Transparency International Magyarország Alapítvány néven van bejegyezve. A függetlenségüket hangoztató szervezet 120 ezer dollárt, közel 35 millió forintot kapott Soroson keresztül 2015-ben. Különösen annak fényében jelentős az összeg, ha az alapítvány közhasznú jelentésében szereplő közel 152 milliós bevételhez hasonlítjuk. Az adományok itt programok szerint oszlanak meg, amelyek esetenként többéves ciklust jelenthetnek. A kül- és belföldi támogatók között akadnak nagykövetségek (norvég, holland, brit, svéd, kanadai), cégek és alapítványok, amelyek közül néhány szintén kötődik a Soros-birodalomhoz, mint az Ökotárs, Ökopolisz, K-monitor Közhasznú Egyesület és persze a Norvég Civil Alap. Függetlenségüket jól mutatja, hogy kuratóriumának három tagja közül kettő – Bátori Ágnes és Alexa Noémi – a szintén Soros-alapította Közép-európai Egyetem oktatója. A Transparencynél csak az ügyvezető igazgató kap fizetést a vezetők közül – az összeg a 2014-es 11 millióról növekedett 2015-ben 13 millióra – valójában a többiek is anyagilag függő helyzetben van-nak a Soros-birodalomtól. Az alapítvány munkatársai rendszeres nyilatkozók, vendégek a szerintük független vezető televíziós csatornák (RTL Klub, ATV és Hír TV) politikai és gazdasági hír- és ma-gazinműsoraiban. Az 1 százalékos felajánlásokból ugyanakkor mindössze 1 millió 112 ezer forintot kaptak 2015-ben. Figyelemre méltó, hogy az 1 százalékokból hazai, valamint külföldi költségveté-sekből az alapítvány a tárgyévben 47 millió forinthoz jutott, a hat külföldi támogatótól pedig több mint 63 millió forinthoz. Utóbbi támogatásból „csak” 37 milliót tesz ki az Open Society Institute (OSI), vagyis Soros György agytrösztje, a Nyitott Alapítványok Intézet által felajánlott összeg.

Jelentős pénzhez jutott a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület is. Az emberi jogi jogvédő civil szervezet 30 munkatárssal dolgozik, és évi körülbelül 190 millió forintos bevételből gazdálkodik. A TASZ bevételei kizárólag magánszemélyektől, cégektől, magánalapítványoktól érkeznek. Utóbbin van a hangsúly, ugyanis Soroséktól 2015-ben két jogcímen is összesen 802 ezer dollárt, több mint 232 millió forintot kaptak a kommunikáció fejlesztésére, tevékenységük támogatására. Fontos, hogy az összeg nagyobbik felét, 682 ezer dollárt két évre kapott az egyesület, amelynek összes be-vétele 2015-ben meghaladta a 246 millió forintot. 2014–2015-re elosztva egyébként még 34 millió forint Norvég Civil Alapból származó pénz is hozzájött a támogatásokhoz. A nagy pénzekre már csak azért is szükség volt, mert az 1 százalékos felajánlásokból a TASZ 2015-ben mindösszesen 6,3 milliót kapott. A TASZ kiemelt támogatói közt volt viszont a szintén Soros intézetéhez köthető amerikai sajtószabadság alapítvány, a Media Legal Defence Initiative, illetve a droghasználat liberalizációjáért küzdő, ugyancsak egyesült államokbeli Common Sense for Drug Policy. Utóbbi vezetőségi tagja az a Dénes Balázs, aki 2013 januárjáig a TASZ elnöke volt. A férfi a Kendermag Egyesület alapító tagja, valamint kábítószeres rendezvények lelkes résztvevője. A Népszabadság szerint szerint néhány éve kormányellenes tüntetésen vett részt, és felszólalt a Milla 2011. október 23-i rendezvényén is.

Két jogcímen több mint 200 ezer dollárhoz, azaz körülbelül 60 millió forinthoz jutott 2015-ben Gyurcsány Ferenc kedvence, a Political Capital Kft. is. Szabados Krisztián cége a migrációval, szélsőjobboldallal, populizmussal kapcsolatos kutatásokra kapta az összeget. A belföldi elemző és tanácsadó intézetként létrejött Political Capital közel egy évtized alatt nemzetközivé nőtte ki magát: helyi irodákkal rendelkezik Szófiában, Podgoricában, Dubaiban, tevékenységük tizenkilenc országra terjed ki Közép- és Délkelet-Európában, valamint a Közel-Keleten. Gyurcsány Ferencnek hála 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott a cég, az összegből 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól érkezett.

Csakhogy a szép idők elmúltak. A Politicial Capitalnál két éve ismerték el, hogy a Nyitott Társadalom Intézettől – vagyis Sorostól – 2013-ban kapott közel 8 millió forint teljes egészében munkabér-ként lett kifizetve. Érdekesség, hogy a magyar származású amerikai milliárdostól 2015-ben egyetlen munkatárs 6 hónapos mentorálására 7 ezer dollárt, azaz több mint 2 millió forintot kapott a cég.

A fentieken kívül jelentős támogatáshoz jutott 2015-ben három, többek között az oknyomozó újságírással foglalkozó alapítvány és egyesület is. 2007 óta a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor Közhasznú Egyesület újságírói 100 ezer dollárból (29 millió forint) oknyomoztak és tényfeltártak. Tették mindezt úgy, hogy egy utófinanszírozással zajlott projekt miatt a K-Monitor a 2015-ös évet 43 ezer forint veszteséggel zárta. 2015-ben a szervezet nagyjából 37 millió forintból gazdálkodott, legnagyobb támogatói a Nyílt Társadalom Intézet, a Norvég Civil Alap és az EU voltak.

Sokkal érdekesebb viszont az Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. működése. A többek között konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezésével, lapkiadással, fordítással foglalkozó cég a K-Monitornál kétszer több, mintegy 200 ezer dollár (58 millió forint) szerény birtokosa lett Soros ré-vén még 2015-ben, mindezt azért, hogy szélesítse olvasói körét. A milliárdos 2014-ben is bőkezű volt a lappal. Akkor 22,9 millió forintot adott az OSI a portál működésére. A balliberális portál alapítója nem más, mint dr. Bodoky Tamás, a Magyar Narancs baloldali lapot kiadó Magyarnarancs.hu Kft. egyik tulajdonosa. A felügyelőbizottsági tagok között pedig olyan neveket találunk, mint dr. Polyák Gábor, aki Majtényi László elnöksége idején az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének tanácsadója volt, és akit Sólyom László és Bajnai Gordon 2010-ben az ORTT elnökének jelölt. Bodoky egyébként az önmagát függetlennek tartó, a HVG-ben gyakran publikáló Mérték Média-elemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. Tanácsadó Testületének tagja, egyben tulajdonos is. Ugyancsak a Mértéknek dolgozik az atlatszo.hu főszerkesztő-helyettese, Mong Attila is.

Szintén az önállóságát hangsúlyozza a Független Médiaközpont, bejegyzett nevén Független Újságírók Alapítványa. A szervezetet 1995-ben a New York-i Independent Journalism Foundation hozta létre a közép-európai média függetlenségének erősítésére. Az alapítvány 1995 óta tart szakmai programokat újságíróknak és média szakos diákoknak. Tevékenységében kiemelt szerepet töltenek be az újságíróknak tartott továbbképzések. A szervezet 2015-ben több mint 160 ezer dollárral (46 millió forinttal) lett gazdagabb Soros Györgynek köszönhetően. Figyelemre méltó, hogy az alapítvány egyes programjaihoz a Norvég Civil Alap, valamint az Ökotárs Alapítvány nyújtott támogatást.

Támogatott újságírói pedig olyan neves lapokban és portálokon publikálhattak, mint a Magyar Narancs, a 168 óra, a 444.hu és a hvg.hu (emlékezzünk: az alapítvány oknyomozó riportpályázatának alanyai a Transparency hasonló pályázóival karöltve rögzítették titokban videokamerára Rogán, Habony és Kertész érkezését a fővárosi Aulich utcába). Az alapítvány nem tartozik az adójuk 1 százalékát felajánlók kedvencei közé: 2015-ben mindössze 8773 forintot kapott így a szervezet, amely a hírek szerint a Transparency Internationallal összefogva 2016-ban is folytatja az oknyomozói mentorprogramot – Soros György pedig valószínűleg jövőre sem hagyja elveszni mentoráltjait.

Takó Szabolcs