Magyarország európai listavezető a családok támogatásában
Magyarország a GDP 4,7 százalékát fordítja a családok támogatására, ezzel listavezető Európában - mondta az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt hétfőn.Magyarország a GDP 4,7 százalékát fordítja a családok támogatására, ezzel listavezető Európában – mondta az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt hétfőn.
Balog Zoltán hozzátette, a különböző családtámogatási formák révén 1,1 millió forint jutott minden egyes családra az elmúlt hat évben.
A miniszter a nyugdíjasoknak juttatandó 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban kiemelte, mindenki, aki nyugdíjszerű ellátásában részesül, megkapja a támogatást.
A tárcavezető bizottsági meghallgatásán kiemelte, a kormány tartotta magát ahhoz a 2010-es ígéretéhez, amely szerint a gazdasági növekedés lehetőségeihez mérten javít az ország szociális állapotán, hiszen mint mondta, „hitelből nem tudunk jó megoldásokat ajánlani, mert az az ország eladósodásához vezet”.
A gazdasági növekedés erőteljessége lehetővé tette, hogy a közszféra területén dolgozóknak olyan béremelési ajánlatot tegyenek, ami javítja helyzetüket a munka világában, de ide tartoznak az egészségügyi és a szociális területen végrehajtott infrastrukturális fejlesztések is, amelyek több száz milliárd forintot tettek ki – mondta a miniszter. Balog Zoltán megjegyezte, egy-két kivételtől eltekintve a számok azt mutatják, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ellátás és a családok segítése területén jelentős előrelépések történtek tavaly és idén.
A miniszter elmondta, az elmúlt évben 1,6 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, ma 4,7 százalék, ilyen alacsony 1996 óta nem volt ez az adat. A minimálbér összegének emelése olyan változást indít el a bér- és jövedelemviszonyokra, amely kihat a közszférára – jegyezte meg.
Balog Zoltán a testület előtt beszélt a szociális és az egészségügyi ágazatot érintő bérnövekedésről, a bölcsődei helyek bővítéséről, valamint a családtámogatási rendszer megerősítéséről. Hozzátette, duplájára nőtt azon támogatások aránya, amelyek a munkavállaláshoz kötöttek, ez az arány 2010-ben 24 százalék, 2017-ben pedig 52 százalék.
Az egészségügy forrásairól szólva Balog Zoltán elmondta, 2017-ben az idei évhez képest is több mint 200 milliárd forinttal nagyobb költségvetési forráshoz jut az ágazat. Az ágazatra fordított kiadások folyamatosan nőnek – emelte ki. A miniszter azt szeretné, hogy ez a kiadás elérje 2018-2019-re a visegrádi országok átlagát, ami hat év alatt 40 százalékos forrásnövekedést jelent az ágazatnak.
A demográfiai helyzettel kapcsolatban azt mondta, a 2011-es mélypontról, amikor is a termékenységi ráta 1,24 százalék volt, 2015-re 1,44 százalékra nőtt. A házasságkötések száma rekordszámú emelkedést mutat, tavaly az előző évhez képest 19 százalékkal nőtt a házasságkötések száma – emelte ki.
A terhességmegszakítások számában – ahol Európában még mindig vezető helyen szerepel Magyarország – érződik csökkenés, 2010 óta 23 százalékkal csökkent az abortuszok száma.
Balog Zoltán elismerte, hogy jelentős előrelépésre van szükség az egészségügyi ágazat szakemberhiányát tekintve, ami különösen igaz az alapellátásra. Még több pénzt akarnak biztosítani az alapellátásban dolgozók letelepedési és praxisvásárlására. A miniszter úgy fogalmazott, valamiért még mindig nem vonzó ez a konstrukció a háziorvosoknak, ezt a területet tovább kell vizsgálni, hogy előrelépést lehessen elérni.
Balog Zoltán kiemelte, hogy a népegészségügy területén az elmúlt években „offenzívát” indítottak, hiszen szigorították a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, bevezették a népegészségügyi termékadót, megszületett a transzzsír-savról szóló rendelet, bevezették a közétkeztetésre vonatkozó szabályokat, néhány fontos egészségügyi szűrést kiterjesztettek.
A tárcavezető a család és ifjúság területére térve egyebek között elmondta, a családok otthonteremtési kedvezményét annak 2015. júliusi bevezetés óta több mint 30 ezer család vette igénybe, ennek költségvetési vonzata 67 milliárd forint volt.
Felelevenítette, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a gyermekek négyötöde étkezik ingyen, erre 71,7 milliárd forintot fordítottak idén.
A miniszter kitért arra, hogy a krízisellátó rendszer az elkövetkező időszakban 3 milliárd forint uniós támogatáshoz jut. Hajléktalan-ellátásra idén 8,5 milliárd forintot fordítottak, helyhiányra hivatkozva nem lehet ellátatlan hajléktalan az országban. Szerinte ebben a kérdésben „újra és újra hangulatkeltés folyik”.
Balog Zoltán képviselői kérdésekre adott válaszából kiderült, hogy még nem döntöttek az Országos Mentőszolgálat főigazgatójáról, azonban olyan embert szeretnének, aki mind a szakmai, mind a menedzsmenti részt képviselni tudja a vezetésben. Az idei nyugdíjemelés mértékére vonatkozó kérdésekre válaszolva Balog Zoltán elmondta, a Magyarországra vonatkozó inflációs előrejelzések nagy eltérések mutatnak (1,7-2,3 százalék), azonban a magyar kormány minden évben felültervezte a pénzromlás mértékét, és ez az elmúlt években reálértéken 8 százalékos nyugdíjemelést jelentett.
Szintén képviselői kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, a kórházi fertőzések visszaszorítása érdekében további szigorítások várhatóak, továbbá az államtitkárság vizsgálja annak költségvetési hatását, hogy minden kórházi osztályon legyen a folyosón kézfertőtlenítő.
MTI
