Cégnév: Berger Szimat Szolgálat. Telephely: Budapest, Harap utca 3/b. Tevékenységi kör: magán­nyomozati eljárások. Nyulász Péter és Ritter Ottó új, kisiskolásoknak szóló könyvsorozata a kilenc magyar kutyafajtát állítja a középpontba.

Mi történik, ha egy aljas összeesküvés részeként előbb Budapest, majd az ország összes gyógyfürdője bezárni kénytelen, vagy ha karácsony közeledtével hirtelen hiánycikké válik a szaloncukor? Aggodalomra semmi ok: a Berger Szimat Szolgálat megoldja. A különleges nyomozóiroda két nyugalmazott alapítója, prof. Kennelvári Bernát és dr. Szalonkavadász Gerzson alig várta, hogy unokaöccsük átvegye a stafétabotot, és a hasonló rejtélyes esetek nyomában járva egészen az északi sarkkörig kövesse e rettentő bűntények szálait. Az egyébiránt egy mudi képében megjelenő Bugac Pongrác kalandos eseteit tárgyaló könyvsorozat hiánypótló vállalkozás az amúgy egyre bővülő és színvonalában is évek óta örvendetes javulást mutató hazai gyerekkönyvpiacon, egyrészt ismeretterjesztő műként, másrészt a rajzfilmszerű grafikák és a szöveg teljes egyenrangúsága okán. Persze a szerzőpáros tagjait ismerve ez korántsem véletlen: Nyulász Péter az Év Gyermekkönyve díjat is elnyert Helka-trilógiájával már korábban kikísérletezte, hogyan lehet hazánk csodálatos természeti adottságait, létező természeti kincseit belevarázsolni egy kortalan mesevilágba, míg az illusztrációban új kihívásokat kereső Ritter Ottó régóta profi szakemberként ismert animációs berkekben.


Megnyílott a kutyatár!

– Bár a sorozat ötletgazdája én vagyok, a két eddig megjelent kötet, A fürdők réme és a stílszerűen a múlt héten bemutatott Az ellopott Mikulás-szán végső formája már közös ötletelés eredménye – mondja Nyulász Péter író, aki a már említett Helka-trilógia kortalanságán túllépve ezúttal egy modern, a napjaink valóságában játszódó, annak eszközeit felhasználó sztorifolyamban gondolkodott.

– Ehhez kerestem a megfelelő témát és szereplőgárdát, amikor egyszer csak beugrott, a kutyák nemcsak hogy jó fejek – én magam is egy pulival nőttem fel, majd egy angol szetterünk volt –, de fajtájukat tekintve is annyira jellegzetesen különfélék, hogy nagyon könnyű megfelelő emberi szerepet, akár foglalkozást vagy jellemet rendelni melléjük. Ráadásul van kilenc hagyományosan magyarnak tekintett és karakteresen elváló kutyafajta, mudi, magyar és drótszűrű vizsla, pumi, puli, kuvasz, magyar agár, komondor, erdélyi kopó, amelyek ilyen formában könnyen megismertethetők a már olvasni tudó kisgyerekekkel. Innentől pedig már adta magát a keret: a kutyák szimatolnak, akkor legyen ez egy szimatszolgálat. A magándetektívek világa amúgy is izgalmasnak, pörgősnek, rejtélyesnek látszik a kicsik számára.

Az alap szereplőgárda – mert azért a rottweilertől a corgie-n át a huskyig egyéb kedvelt „nemzetközi” ebfajták is fel-feltűnnek – kiötlését követően kezdődött az igazi munka: minél jobban közelíteni az író fejében megjelenő képeket a rajzolt valósághoz. A Nyulász Péterrel már korábban is dolgozó Ritter Ottó pedig rögtön bele tudott helyezkedni a szerzői koncepcióba, azazhogy a szöveg és kép mozogjon együtt, amolyan képregényszerűen, a gyerekek figyelmének folyamatos fenntartása érdekében.


Magyar Vaúság

– Mindez azért nagyon fontos, mert a BerGer Szimat-könyveket, afféle átmenetként a mesekönyv és a gyerekregény közt, eleve a hat–tíz éves, éppen olvasni tanuló, illetve az önálló olvasást most kezdő korosztálynak szántuk. Így muszáj volt speciálisabb szempontokat követnünk, visszavéve a bonyolultságból, de túllépve a nagyon egyszerű dolgokon – magyarázza Nyulász Péter. Szerinte a nagy betűk, a színes, karakteres képek, a rövid, kétoldalas fejezetek és a humoros szöveg – csak hogy az Esti Kutyír, Havi Zsírlap, Magyar Vaúság, Vaúge magazin újságcímeket említsük – együtt megadják ennek a korosztálynak azt az élményt, büszkeséget, hogy képesek egyedül elolvasni egy egész könyvet.

– Éppen ezért a valós helyszínekről, eseményekről, tárgyakról stb. szóló „oktató” részeket is igyekeztünk minél cselesebb formában feltüntetni: egy aranyos, sapkás-szemüveges kiskutyafej jelzi a tudtad-e?-szerű kis fülecskéket. A gyerek így nem is érzékeli, de játszva sajátít el olyan információkat, mint hogy mi az a balneológia, hol rejtőzik a Gellért fürdő ősforrása vagy miként működik a fogaskerekű vasút – teszi hozzá Ritter Ottó. Nem titkolja azt sem, a Péter által előre kitalált karakterek rajzbeli „megfogása” nem volt mindig könnyű feladat számára. A Dunán egy tolóhajóval fel-alá közlekedő kikötői ezermester Szilas Bundi komondorszőrén például többször is igazítani, göndöríteni kellett, ahogy Juli Puli frizurájával szintén meggyűlt kezdetben a baja.

– Jó párt kört lefutottunk, mire kitaláltuk, hogyan nézzen ki igazán csinosnak ez a kis titkárnő úgy, hogy egyszerre legyen emberszerű, de azért hordozza a fajtajellegzetességeket is. Valahogy úgy éreztem, egy ilyen igazi csajos csaj nem lehet fekete, fehérnek meg már ott volt a komondor és a kuvasz, így ragaszkodtam az első látásra talán szokatlan zsemleszínhez. Később, nagy meglepetésünkre kiderült, hogy tényleg létezik ilyen puli, csak nem tenyésztik, ezért nagyon ritka – magyarázza Ritter Ottó, mi mindennel nincs tisztában még egy felnőtt sem.

Párizstól az északi sarkkörig

– Hát még egy gyerek! Akinek egyszerre kell olvasnia, írnia, számolnia tanulnia, minél több ismeretet szerezni a környezetéről, és ezekre nem lehet máshogy, csak játékosan rávezetni őket. Ezért mi nemcsak egy könyv- és merész álomként egy ráépülő rajzfilmsorozatban, azaz teljes brandépítésben gondolkodunk, hanem olyan feladatlapok kidolgozását is elkezdtük, amelyek az egyes fejezetekhez kapcsolódóan megtámogatják az iskolai olvasástanítást, a szövegértést, és reményeink szerint később környezetismeret-órák segédanyagai is lehetnek – magyarázza a jövőbeli terveik kiszélesítését az eredetileg szintén pedagógus végzettségű, földrajztanár Nyulász Péter. Hozzátéve, mivel nincsen puding próba nélkül: több „tesztvetítést” is tartottak alsó tagozatosak számára.

– Elmentünk egy általános iskola második osztályába, megmutattuk a nagyjából kész sztorit, az oldalpárokat, képeket, és kértük a gyerekek javaslatait. Nagyon érdekes volt, miket tanácsoltak, onnantól kezdve, hogy a szereplőknek milyen menő okostelefonjuk, hátizsákjuk, fülhallgatójuk és deszkás cipőjük legyen – ezekkel később komoly utcai tanulmányok után fel is ruháztam a figurákat –, egészen odáig, hogy ne csak magyar helyszínek szerepeljenek a jövőben – magyarázza az alakítás egyéb szempontjait Ritter Ottó. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a szaloncukor történetét (is) feldolgozó második részben nemcsak Stühmer Frigyes Szentkirályi utcai első gőzfondant cukorgyára kerül szóba, de a karácsonyi édesség őshazájának tartott Párizsig, illetve a Mikulás északi sarkköri lakhelyéig, Rovaniemiig nyúlnak a nyomozás szálai. És a kalandoknak ezzel még egyáltalán nincs vége: ha a tesztközönség élesben is megszavazza, Bugac Pongrácék tavasszal az egzotikus Húsvét-szigetekre készülnek.

Farkas Anita