Magyarország egy erős Európai Unióban bízik, az ország csak egy erős unióban tud sikeres lenni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Die Presse című osztrák lap szombati számában megjelent interjújában.A politikus szerint ehhez az uniónak vissza kell nyernie versenyképességét, meg kell tudnia védeni magát és el kell hagynia a politikai korrektséget. Hozzátette: az EU-nak erősítenie kell katonai kapacitásait és a NATO európai pilléreit. 
    
Szijjártó szerint a politikai korrektség időszaka befejeződött, az európai és az amerikai választóknak elegük van a kétszínűségből. Mint fogalmazott: a szavazók arra kényszerítik a politikusaikat, hogy bátran viselkedjenek és néven nevezzék a kihívásokat.
    
Kifejtette: a politikai korrektség rossz dolog, ha a problémákat nem valójukban mutatják be, hiszen így nem is találni rájuk megfelelő válaszokat. Meglátása szerint nem lehet addig megoldást találni, amíg nincs megegyezés például arról, hogy migránsokkal vagy menekültekkel van dolgunk. 
    
Az újságíró kérdésére, amely szerint Magyarország „különutassága” és a menekültek befogadásának elutasítása gyengíti-e az uniót, a külügyminiszter úgy válaszolt, hogy a migrációs krízisben Magyarország és a visegrádi államok voltak az elsők, amelyek válaszokat adtak és az EU külső határainak védelmét követelték. Leszögezte: Magyarország a jó oldalon állt a kérdésben. 
    
Arra az újságírói felvetésre, miszerint a Brexit és a jobboldali populista pártok előretörése a migráció következménye-e, Szijjártó úgy válaszolt, hogy az európai intézmények nem figyeltek eléggé arra, mi foglalkoztatja az embereket. Úgy vélte, csődöt mondott az a nézet, hogy egyre több jogkört kell Brüsszelnek adni. Meglátása szerint ha a kihívásokra válaszok érkeztek, akkor azok biztosan nem a közösségtől, hanem a tagállamoktól jöttek. Aláhúzta: csak erős tagállamok tudnak erős Európai Uniót teremteni. 
    
Szijjártó Péter antidemokratikusnak és hibásnak nevezte, hogy az amerikai külpolitika a liberalizmus leple alatt megpróbál más országokat „kioktatni”. Indoklása szerint a magyar kormánynak nincsenek ellenére a liberális értékek, csak a „demokrácia exportja”. Mint fogalmazott: ami az Egyesült Államokban működik, az nem biztos, hogy Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Afrikában is működni fog. 
    
Arra az újságírói kérdésre, hogy a magyar kormány miért lelkesedett Donald Trumpért, a külügyminiszter úgy válaszolt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok három fontos pilléren nyugszanak, amely közül kettő, a védelem és a gazdaság kiválóan, azonban a politikai kapcsolat rosszul működött. Indoklása szerint 2010, vagyis Magyarország „átalakításának” kezdete óta a magyar kormány erős nyomás alatt állt. Hozzátette: Trump migrációval kapcsolatos álláspontja közelebb áll Magyarországhoz, mint Hillary Clinton nézete.

MTI