Jövő nyártól látogatható a veszprémi érseki palota kápolnája
Advent titka
Befejeződött a veszprémi érseki palota 250 éves kápolnájának felújítása, melyet 2025 nyarától kiemelt alkalmakon a látogatók is megcsodálhatnak. Az apró kápolna lenyűgöző alkotásokat rejt, így például Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festője, Johann Ignaz Cimbal mennyezetképén felfedezhetjük advent titkát, az Atya gondolataként megjelenő kisded Jézust is.
Nemcsak a veszprémi várnegyed, de talán az egész város legimpozánsabb, legreprezentatívabb épülete a Szentháromság téri érseki palota, melynek helyén a középkorban feltehetően királyi kastély, majd később püspöki rezidencia állhatott. Az 1704-es várbéli tűzvészt követően Acsádi Ádám pápai bullában kapta feladatául a püspöki épület újjáépítését, ám a ma is látható barokk palota csak évtizedekkel később, 1776-ra készült el Koller Ignác püspök megrendelésére és Fellner Jakab tervei alapján. A palota még csak épülőfélben volt, de már csodájára jártak az emberek.
A püspöki – majd 1993-tól kezdve érseki – rezidencia az évszázadok alatt számos kisebb-nagyobb felújításon esett át. A legutóbbi, 2017 augusztusában kezdődött munkálatok során kicserélték az épület teljes tetőszerkezetét, renoválták a nyílászárókat, a csaknem eredeti pompájában megmaradt homlokzat kőelemeit megtisztították, a vakolt részeket pedig fehérre meszelték. A palota kápolnáját évszázadokig ugyanakkor csak kevesen csodálhatták meg, az ugyanis a mindenkori főpásztor imádságának helyszíne, itt imádkozott minden nap a palotát építtető Koller Ignác püspök, Ranolder János, valamint Mindszenty József is. A Veszprémi Főegyházmegye várnegyedbeli beruházásának részeként került most sor a kápolna restaurálására is, mely 2025 nyarától kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon a nagyközönség is megnyílik.
– A restaurálás előkészítésekor a legfontosabb megválaszolandó kérdés az volt, hogy miért csillog a kápolna Johann Ignaz Cimbal készítette mennyezetképe? A festő életművének művészettörténeti kutatása során aztán kiderült, hogy Cimbalnak Bécsben is van egy hasonlóan csillogó felületű mennyezetképe, amelyet temperával készített és lelakkozott. A restaurátori vizsgálatok igazolták, hogy Veszprémben is ezzel a módszerrel dolgozott az 1770-es évek elején, célja ezzel a szokatlan technikával feltehetően az lehetett, hogy a freskó matt, kissé fakó megjelenése helyett a táblaképekre jellemző ragyogó, élénk színhatás jöjjön létre – mondja Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.
A főpásztori kápolna mennyezetképén egyébként az advent titkát ismerhetjük meg: egy óriási kék földgömb belsejéből megváltás után sóvárgó emberek néznek áhítatos tekintettel felfelé. Ott van közöttük Ádám és Éva, akik a derekukra tekeredő kígyó, az ősbűn foglyai. Föntről a Teremtő szerető tekintetettel néz Ádámra, és elhatározza: megváltja bűneitől az emberiséget. Az Atya elhatározásaként, alig észrevehetően egy csecsemő alakja bontakozik ki a fényben, ő a megtestesülésre váró Fiú. Mellette angyalok emelik a magasba a megváltás szimbólumát, a keresztet, amelynek alsó sarka elpusztítja a kígyót.
Érdekes, de Cimbal a kápolna oldalfalainak festését már freskó technikával készítette, ám ezeket a felületeket XIX. században átfestették. Az átfestés még gazdagabb díszítést jelentett, mely Hornig Károly korabeli püspök szándéka szerint a kápolnához illő neorokokó stílusban készült. Steiner Rezső bravúros alkotását a korszerű restaurálási elvek szerint kezelték, ám, mivel a restaurálás során az egyik ablakbélletben feltárták a barokk réteget is, a látogatók mégis képet kaphatnak majd arról, milyen is lehetett ez a szakrális tér az 1770-es években.
