„Ami a rövid távú tűzszüneteket illeti, ilyen javaslattal fordult hozzám Magyarország miniszterelnöke, Orbán úr. Azt hiszem, Viktor nem fog rám haragudni azért, ha a beszélgetésünk egy részét nyilvánosságra hozom. Azt mondja: +Mibe kerül ez önnek? Egy napra – két napra karácsonyi fegyverszünetet ki lehet hirdetni. Az ellenség ez alatt a két-három nap alatt semmit sem fog tudni csinálni+” – mondta Putyin.

Hirdetés

„Azt mondtam: nos, igen, ez valószínűleg így van. De előbb az ukrán féllel kellene beszélni”

– tette hozzá.

Elmondta, hogy miután Orbán megkérdezte Kijevet a karácsonyi tűzszünet lehetőségéről, az ukrán fél kategorikusan elutasította a javaslatot. Putyin emlékeztetett arra, hogy Moszkva legkevesebb három alkalommal állapodott meg átmeneti jellegű intézkedésekben a „kijevi rezsimmel”, a fekete-tengeri hajózással, az ottani energetikai infrastruktúrával kapcsolatban, Recep Tajjip Erdogan török elnök közvetítésével, de ezeket az egyezségeket Ukrajna rendre felrúgta.

Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak hosszú távú és tartós békére van szüksége Ukrajnában, nem pedig fegyvernyugvásra, amely alatt a szemben álló fél fel tudná tölteni a személyi állományukban helyenként 35-40 százalékosra csökkent századait.

Korábban írtuk

„Nem tűzszünetre van szükségünk, hanem békére – hosszú távú, tartós, az Oroszországi Föderáció és polgárai számára garanciákkal biztosított békére. Nehéz kérdés, hogyan lehet ezeket a garanciákat biztosítani. De egészében véve lehet őket keresni”

– mondta.

Putyin szerint Oroszország kész a kompromisszumokra, de Ukrajna megtagadja a párbeszédet, noha 2022-ben Isztambulban már sikerült kompromisszumra jutni, és parafálták a megállapodást, amelyet Kijev Boris Johnson akkori brit miniszterelnök nyomására mondott fel. Megismételte, hogy Moszkva „előfeltételek nélkül” lenne kész tárgyalni Kijevvel, az isztambuli alku és a terepen kialakult realitások alapján. Ugyanakkor rámutatott, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma és ezzel együtt az ukrán hatóságok legitimitása lejárt.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország bárkivel tárgyalni fog ukrán részről, akár Zelenszkijjel is, ha választáson erősítik meg a legitimitását, mert csak legitim vezetővel kész szerződést aláírni. Arra a kérdésre válaszolva, hogy kapna-e Zelenszkij politikai menedékjogot Moszkvától, ha váratlanul ilyen kérdéssel fordulna hozzá, kijelentette, hogy „Oroszország senkit sem utasít el”.

Megfogadta, hogy Oroszország mindent helyre fog állítani az Ukrajna által megtámadott kurszki régióban. Elmondta, hogy az új területeken eddig 21 ezer objektumot hoztak helyre, és az elkövetkező öt év során újabb húszezerre kerül sor.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi változott meg benne a „különleges hadművelet” kezdete óta, kijelentette: „Elkezdtem kevesebbet tréfálkozni, és csaknem teljesen leszoktam a nevetésről”. Az érdeklődésre, hogy mai fejjel is elindította volna-e 2022 elején a háborút, Putyin azt mondta, hogy már hamarabb meghozta volna a döntést, és hogy el kellett volna kezdeni felkészülni ezekre az eseményekre, egyebek között a „különleges hadműveletre”.

Megismételte, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük arra, hogy lelőjék az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétákat, hozzátéve, hogy egy technológiai kísérletet, egy „21. századi high-tech párbajt” javasol ennek bebizonyítására.

„Határozzanak meg egy megsemmisítendő célpontot, mondjuk Kijevben, összpontosítsák oda az összes légvédelmi és rakétavédelmi erőiket, mi pedig csapást mérünk oda az Oresnyikkel, és meglátjuk, mi történik. Készen állunk egy ilyen kísérletre. De vajon készen áll-e másik oldal is? ” – mondta, az új orosz fegyverrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott nyugati szakértői véleményekre reagálva.

Putyin szerint a helyzet a „különleges hadművelet” övezetében kardinálisan változik, a teljes frontvonalon mozgás van folyamatban, az orosz hadsereg pedig naponta négyzetkilométer-számra foglal el területeket.

Azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok THAAD légvédelmi rendszerrel látja el Ukrajnát, az orosz vezető kijelentette: „Akkor megkérjük a srácainkat Ukrajnában, hogy súgják meg, milyen korszerű, számunkra értékes megoldások vannak benne”. Putyin a Patriot rendszer képességeit az orosz Sz-300-aséhoz, a THAAD-ot pedig az Sz-400-aséhoz hasonlította.

Szíriáról szólva hangot adott álláspontjának, hogy Oroszország ott nem szenvedett vereséget.

„Tíz évvel ezelőtt azért mentünk Szíriába, hogy megakadályozzuk egy terrorista enklávé létrejöttét”

– mondta, hozzátéve, hogy Moszkva egészében véve elérte a célját.

Rámutatott, hogy mostanra a szíriai kormányerők ellen harcoló csoportok is „belső változásokon mentek keresztül”, és „nem véletlen, hogy ma sok európai ország és az Egyesült Államok is kapcsolatokat akar velük létesíteni”.

Közölte, hogy Oroszország akár már most a Szíriába irányuló humanitárius segély szállítására használhatja fel a hmejmími légi- és a tartuszi haditengerészeti bázisát. Elmondta, hogy Oroszország az iráni hatóságok kérésére négyezer iráni harcost szállított el Hmejmímből Teheránba, és hogy „az úgynevezett Irán-barát egységek egy része harc nélkül távozott Libanonba, más része Irakba”.

Mint mondta, Moszkva nagyon számít arra, hogy Szíriában béke és nyugalom lesz, ezért kapcsolatban áll az összes olyan csoporttal, amely befolyással bír az ottani helyzetre, ahogy a régió összes országával is.

Az elnök Izraelt nevezte meg a szíriai események fő haszonélvezőjeként.