Katonadiplomáciai nagyüzem Budapesten

Jelenleg Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét, és hazánk programjában a bővítéspolitika kiemelt prioritásként jelenik meg. Ezért okkal nevezhető részben magyar sikernek, hogy éppen most nyitotta meg az Európai Unió az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen.

A közismert fórumok mellett ugyanakkor más területeken, például a katonadiplomáciában is síkra szállnak a Nyugat-Balkán uniós integrációjának érdekében. Erre idén adódott is lehetőség, ugyanis Budapest adott otthont a CEDC (Közép-európai Védelmi Együttműködés) védelmi miniszteri konferenciájának, amelynek keretében összesen 11 ország védelmi minisztere vagy minisztériumi felsővezetője érkezett a Bálna Honvédelmi Központba. A hat CEDC-tag mellett a nyugat-balkáni országok védelmi miniszterei is csatlakoznak a megbeszéléshez. Utóbbiak nem véletlenül és nem is először kaptak meghívást a szervezet rendezvényére, a CEDC régóta támogatja a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációját.

– Nagyon fontos az, hogy az ilyen fórumokon folyamatosan fenntartsuk a figyelmet a jelentősebb válsággócok, nyílt háborúk mellett folyamatosan a jelenleg ugyan nyugodt, de törékeny biztonsági helyzetben lévő Nyugat Balkán országaira. És nagyon fontos az, hogy támogassuk azon országok európai integrációs törekvéseit, amelyek egyelőre nem részesei az Európai Uniónak vagy az Észak-atlanti Védelmi Szövetségnek – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hozzátéve: nemcsak gazdasági, diplomáciai eszközökkel dolgoznak ezen, hanem a régióban mind a NATO, mind az Európai Unió keretében katonai missziók is jelen vannak. Az egyik a legnagyobb szárazföldi NATO misszió, a KFOR, amelyben kiemelt magyar részvétel is van, néhány évvel ezelőtt a parancsnoki pozíciót is mi töltöttük be a KFOR-ban. Ebben az évben az Európai Unió legnagyobb békefenntartó katonai misszióját, az EUFOR ALTHEA vezeti magyar tábornok – dr. Sticz László vezérőrnagy – Bosznia-Hercegovinában, amely meghatározó jelentőségű országa a nyugat-balkáni régiónak.

A védelmi miniszterek megbeszélésén szóba kerültek a CEDC saját projektjei is, többek között az, hogy osztrák kezdeményezésre egy, a nyugat-balkáni országok katonai képzésére vonatkozó akadémia előkészítése zajlik.

Mi is az a CEDC?

A Közép-európai Védelmi Együttműködést 2010-ben Ausztria hívta életre azzal a céllal, hogy hogy hozzájáruljon a regionális biztonság megerősítéséhez. A szervezetben az alapító mellett Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, valamint Szlovénia, illetve megfigyelőként Lengyelország kapott helyet. Az évenkénti rotációban beöltött elnökséget ebben az évben éppen hazánk látja el. A szervezet prioritásai között kiemelt helyen áll a civil–katonai együttműködés a régiót érintő kihívások – köztük az illegális migráció – közös erővel történő kezelésében, a stratégiai dialógus, a katonai képességfejlesztés, a közös kiképzési projektek, valamint a NATO-és EU műveletekben történő együttműködés, illetve a nyugat-balkáni országokkal folytatott védelmi kapcsolatok további fejlesztése.

Április elején szintén Magyarországon rendezték meg a CEDC tagállamainak és a nyugat-balkáni országok védelempolitikai igazgatóinak hivatalos találkozóját, ott is elhangzott, hogy a Nyugat-Balkán országainak európai uniós integrációja időszerű, konkrét lépések megtétele szükséges, mivel az EU biztonsága nem függetleníthető a térség biztonságától, stabilitásától. Az sem titok, hogy Magyarország kiemelt prioritásként tekint szomszédos régióra. A szervezet egyébként már a migrációs krízis kezdetén bizonyította hatékonyságát, a tagállamok kijelentették, hogy a régióban a határok védelmekor kölcsönösen támogatni fogják egymást a rendőrség, mint a hadsereg, illetve a polgári védelem területén. 2017-ben közös határvédelmi gyakorlatot is tartottak azzal a céllal, hogy kipróbálják a hat ország hadseregeinek együttműködését egy, az államhatárokon kialakult válsághelyzetben.