Áder János: érdemes tanulnunk a kiegyezés korából

A kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. „Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re” – mondta Áder János az Újév első perceiben a közmédiában sugárzott beszédében.

Az államfő beszéde elején Isten áldását kérte a magyarságra. „Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban” – mondta, egyúttal azt is kívánva, hogy „mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt”. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, módján és tehetsége szerint „szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket”.
    
A köztársasági elnök az elmúlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball Európa-bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszületését.
    
Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. „Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek” – jelentette ki Áder János.
    
Felidézte, hogy az ország az előző esztendőben emlékezett az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára; „56 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is”. „Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 90-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket” – tette hozzá.
    
A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem egy forradalom ünnepi éve lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely „páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat”. 
    
Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak – mondta, hozzátéve, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora ez, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. „Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk” – sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek.
    
„Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve” – idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza bölcsének szavait.
    
A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.

(MTI)