Fotó: ShutterStock/Kostikova Natalia, szerk.

Ómagyar Mária-siralom

(A XII. századi szöveg modern átirata)

Valék siralom-tudatlan.
Siralommal sepedek (sebződök),
búval aszok, epedek,

Választ világomtól,
zsidó fiadomtól (fiacskámtól),
ézes örömemtől.

Ó én ézes uradom (uracskám),
eggyen-egy fiadom,
síró anyát tekincsed,
bújábelől kinyúhhad (kihúzzad)!

Szemem könyvel árad,
én junhum (szívem) búval fárad,
te véröd hullottya (hullása)
én junhum alélottya.

Világ világa,
virágnak virága,
keserűen kínzatol,
vas szegekkel veretöl!

A 12 versszakos szövegből az első öt versszakot idézzük. Bár helyenként szokatlan a szavak ragozása, a szív szó régies alakja pedig – junhu – mára elfelejtődött, a szöveg mégis érthető. Csupán annyit tettünk, hogy a mély rendű magánhangzókat egy fokkal magasabbra hangoltuk és amennyire lehetett, a mai helyesírást alkalmaztuk: „Volek ſyrolm thudothlon” = „Valék siralom-tudatlan”, illetve „keſeruen kynʒathul” = „keserűen kínzatol” és „ſydou fyodumtul” = „zsidó fiadomtól”.

Az ötödik versszak első két sora a magyar irodalom egyik legszebb, ma is tökéletesen ragyogó gyöngyszeme: „világ világa, virágnak virága” – ennél tömörebben ezt egyetlen nyelven sem lehet megfogalmazni. Jézus a Föld népei számára a Nap ragyogását hozta el, egyúttal ő a szeretet virágai között is a legeslegszebb virág. Aki elhozta nekünk – és jelképesen elhozza minden év végén újra és újra – a szeretet és a fény feltámadását. Ámen.

Hirdetés

A kalendárium korábbi tartalmai ITT érhetők el.

Korábban írtuk