184 000 Ft

A legutolsó, tavaly októberi adatok alapján bruttó 277, nettó 184 ezer forint a magyar átlagfizetés. Utóbbi 6,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél, az év első tíz hónapjában azonban átlagosan 8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek. Az MNB az idei évre is hasonló növekedést valószínűsít.

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Egyre gyorsabb tempóban emelkednek a magyarországi fizetések. Míg 2014-ben 3, 2015-ben 4,3 százalék volt a nettó keresetek növekedése, a tavalyi év első tíz hónapja átlagosan 8 százalékos emelkedést hozott. A bruttó bérek ennél kevésbé, az első tíz hónap átlagában 6,4 százalékkal emelkedtek, a nettót azonban növelte a jövedelemadó tavaly januártól aktuális újabb 1 százalékpontos csökkentése.

A bruttó átlagfizetés így októberre 277 ezer, a nettó 184 ezer forintra emelkedett. Jelentős különbség azonban, hogy míg a szellemi foglalkozásúak átlagos nettó keresete 236 ezer forint, a fizikaiaké mindössze ennek fele, 120 ezer forint. A fizikai dolgozók különösen rosszul keresnek a szociális ellátásban (55 ezer), a mezőgazdaságban (69 ezer), az oktatásban és a vendéglátásban (93-93 ezer). Rajtuk lendíthet jelentősen a minimálbér és a szakmunkás minimálbér idei nagy emelése. Aminek eredményeként a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 128 ezer (nettó 85 ezer) forintra, a szakmunkások számára érvényes garantált bérminimum pedig bruttó 161 ezer (nettó 107 ezer) forintra emelkedik. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy például a szociális ellátásban jelentős a közfoglalkoztatottak aránya, márpedig az ő keresetük mindössze 3 százalékkal, nettó 51-ről 53 ezer forintra nő. A közfoglalkoztatottak mérsékelt fizetésemelését azzal indokolta a kormány, hogy az egyre kedvezőbb munkaerőpiaci helyzet immár az ő bevonásukat is lehetővé teszi a valós termelési folyamatokba, s ezzel is ösztönözni szeretnék a váltást. A minimálbérek jelentős emelése ugyanakkor nyilvánvalóan fölfelé tolja a teljes fizetési pályát, hiszen enélkül bérfeszültséget okozna.

A javuló gazdasági eredmények és főleg a munkaerő Nyugatra vándorlása az összes keleti EU-tagállamban a bérszínvonal jelentős emelkedését okozza. Az Európai Bizottság őszi becslése szerint például Romániában az idén 7,9, Bulgáriában 5,4. Csehországban 3,5, Szlovákiában 2,3 százalékkal emelkednek a fizetések, miközben a nyugati tagállamokban csak 1-2 százalék közötti mértékben. Az elvándorlással különösen sújtott balti államok már évek óta jelentős béremelésekkel próbálják otthon tartan dolgozóikat: Lettországban például 9, illetve 7 százalékos jövedelemnövekedést hozott az utóbbi két év.

A fizetések magyarországi emelése az Európai Bizottság 4,4 százalékos várakozását és a környező országok többségét is felülmúlta. A minimálbér-emeléssel, valamint a friss munkaadói járulékcsökkentéssel erősítve, a hazai jövedelmek az idén is jelentősen emelkedhetnek. Prognózisában a Nemzeti Bank 8,5 százalékos növekedést valószínűsít a 2017-es évre.