A lengyel-magyar örökség jegyében

Kizárt, hogy megfelelő képet adjak Máté Endre bajtársamról és barátomról, ha nem ejtek pár szót előzetesen Józef Wysockiról, ha tetszik, Wysocki Józsefről, aki lengyel katona és egyben az 1848-49-es magyar szabadságharc honvédtábornoka volt. Nem vázolom fel a tábornok életútját, még csak katonai pályafutásának ívét sem, de azt meg kell említeni vele kapcsolatban, hogy 1848-ban megszervezett egy lengyel önkéntes alakulatot Krakkóban, és azzal még e jeles év novemberében Magyarországra érkezett. Kezdetben őrnagyi rangban volt parancsnoka ennek az önkéntes zászlóaljnak, de eredményei folytán a ranglétrán fokozatosan előrelépett, s 1849 májusában már vezérőrnagyi minőségben ő lett az összevont Lengyel Légió főparancsnoka. Harcoltak Aradnál, Szolnoknál és részt vettek a tavaszi hadjárat ütközeteiben, csatáiban is.

Persze Wysocki története a magyar hadtörténelem számára nyomon követhető 1849 májusa után is, de Máté Endre bajtársam és barátom megismertetése szempontjából ez már nem oszt, nem szoroz. Kezdjük ott, hogy Endre apai nagymamájának ősei lengyel származásúak voltak, s ez éppen elegendő számára, hogy lengyel identitással is rendelkezzen. Ennek az sem cáfolata, hogy tevékeny részt vállalt korábban a Kossuth Szövetség munkájában, ahol Gavlik István elnök mellett alelnökként tevékenykedett. Magam 1995. szeptember 19-én, Kossuth születésnapján találkoztam vele először Tinnyén a Kossuth Művelődési Házban, amikor éppen Gavlik elnök úr felkérésére együtt koszorúztuk meg a Kossuth-obeliszket. Én akkor meghívtam őt a következő évi Tavaszi Emlékhadjáratra, vagyis a nyolcadikra. Endre eljött és talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, hogy ott bele is szeretett a katonai hagyományőrzésbe. Bár, azóta sokan építették és építik ma is ezt a remek csapatot, mindent összevetve azt hiszem, hogy ő a Wysocki Légiónak nemcsak alapítója, hanem a kezdeti idők óta egyik meghatározó embere is.

A légiókról

Korunk embere, amikor azt a szót hallja, hogy „légió” – ha éppen nem az ókor történelmével foglalkozó történész vagy katonai hagyományőrző, esetleg nem a Wysocki Légió hagyományőrzője, jó eséllyel leghamarabb a Francia Idegenlégióra gondolhat. Tény, hogy a légiók az esetek túlnyomó többségében katonai alakulatot jelentenek. A Római Birodalomban a hadsereg elemi egységei, seregtestei voltak a légiók, amelyeknek létszáma az idők folyamán változott, de jellemzően mégis 3-6000 gyalogosból és 120-300 lovasból állt. Későbbi történelmi időkben a légió inkább azokat a katonai egységeket jelentette, jelenti, amelyeket külföldiekből szerveztek, ill. szerveznek. Ilyen a Francia Idegenlégió is, amelyet 1831-ben alapítottak a francia hadseregen belül, a Franciaországban élő külföldi önkéntesek számára, de ilyen a Spanyol Légió is, ami Spanyol Idegenlégióként alakult meg francia mintára 1920-ban. Ilyen volt továbbá az 1848-49-es magyar szabadságharcban harcoló Olasz Légió, Bécsi és Német Légió, vagy éppen a Lengyel Légió is. Sőt, a lengyelek esetében kezdetben két légióról kell beszélni, mert Bem és Wysocki szembenállása miatt, Bem egy saját légiót is szervezett. Így aztán az egyik a felső-magyarországi hadszíntéren, a másik Erdélyben harcolt a magyar szabadságért.

A kezdeti idők csapata

Dr. Sutarski Konrád 1997-ben a Wysocki Légió társalapítója, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat egykori elnöke. Író, költő, gépészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora. (Egykori fénykép)

Ám ami a mi szempontunkból lényeges, hogy majdnem olyan légió a Wysocki Légió is, mint a fentebb említettek. Ezt a magyar katonai hagyományőrzésben különlegesnek nevezhető egységet Máté Endre, még a Kossuth Szövetség alelnökeként, és dr. Sutarski Konrád, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat első elnöke alapították 1997-ben. Szóval csak majdnem olyan légió ez is, mint a többi, mert a 2007-óta Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület néven jegyzett szervezet, mint arra a neve is utal, nem katonákból, hanem katonai hagyományőrzőkből áll. Ők az első, és egyben az egyetlen lengyel katonai hagyományőrző szervezet ezidáig Magyarországon. Tagjai mindannyian magyar állampolgárok, ugyanakkor magyarországi lengyelek, vagy olyan férfiak és nők, akiknek felmenői között vannak lengyelek. Sőt, olyanok is akadnak, akik lengyel gyökerekkel nem rendelkeznek, de rokonszenveznek az egyesület céljaival, törekvéseivel, és fontosnak tartják, az évezrednyi időre visszavezethető lengyel-magyar barátság történelmi-kulturális alapon való szolgálatát, erősítését.

A Wysocki Légiótól a Szeptember Katonái díszegységig

Nemcsak 1848-49 ulánusai ők, hanem öltözetükkel, fegyverzetükkel és tevékenységükkel ma már felelevenítik a XVI-XVII. század lengyel korszakát, továbbá megjelenítik az I. világháború és az 1939-es lengyel honvédő harc időszakát is. Ez utóbbit a Zolnierz Wrzesnia, azaz a Szeptember Katonái díszraj keretén belül. Ott vannak emléktábla- vagy szoboravatásoknál, ott vannak csatabemutatókon, de szerveznek élő történelemórákat és olyan utazásokat is, amelyek során betekintést lehet nyerni Magyarország és Lengyelország közös múltjába, történelmébe és jelenébe is. A légió létszáma 2024-ben 25 fő, évente közel 50 rendezvényen vesznek részt, és elmondható, hogy a csapat felszálló ágban van. / Elnök: Nagy Emil Bogumil, parancsnok: Máté Endre. Egyébként mindketten képviselők is Óbuda-Békásmegyer Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatában.

Milyen ember az?

Milyen ember az, aki karosszérialakatosnak tanul, máskor a tűz- és vagyonvédelem ismereteibe veti magát, hogy azután a tűzoltók kalandos életét élhesse? Ám időben irányt változtat, és a mozigépészet izgalmas teendői, majd a kertészet szépségei felé fordul érdeklődése, szabadidejében pedig lengyelül tanul. Milyen ember az, aki ilyen előzmények után egyszer csak úgy érzi, hogy neki bibliaoktatónak kellene lennie, s ennek megfelelően is képezi magát a főiskolán – ám közben az antennakarbantartók és a gazdasági ügyintézők kötelékében szorgoskodik, de csak addig, amíg nem érzi úgy, hogy neki az irodaházi recepciós munka jobban megfelel? Milyen ember az, aki lengyel katonai hagyományőrzővé válik Magyarországon elsőként, majd katonai hagyományőrző rádió- és TV-műsorokat vezet, a Kossuth Rádióban egy vasárnapi magazinműsor riportere és szerkesztőségi tagja, de újságokba is ír és könyveket is ír. Hirdetéseket szervez, mi több: újságterjesztési ellenőrként dolgozik, s mindezt kellő előképzettség nélkül – mégis megbízói és munkahelyi vezetői legnagyobb elismerésére. Mindebből egyáltalán nem következően, álmaiban néha taxisofőr Budapest utcáin, hiszen jogosítványa erre is kiterjed. Milyen ember az, aki ilyen előzmények után mégis inkább a Lengyel Intézetben talál magának munkát hosszú időre? Milyen ember az, akivel országos szinten a legnehezebb összeveszni, és akire ha szükség van, évtizedek óta lehet számítani? Megmondom én, milyen ember az ilyen! Egy olyan, aki különleges, egyedi, senki máshoz nem hasonlítható, szerény, néha megnevettető, saját dolgaiban jól felkészült, valamint a magyar és a lengyel katonai hagyományőrzés nélkülözhetetlen alakja. Ő Máté Endre, akinek a barátsága sokat ér.

Máté Endre a Wysocki Légió alapítója, légióvezető. A magyar-lengyel kapcsolatok erősítését szolgáló tevékenysége és a katonai hagyományőrzés terén végzett szervezőmunkája elismeréseként Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság köztársasági elnöke, 2019-ben a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki

Az anekdotaforrás

Tény, ami tény, a Wysocki Légió alapítójával és parancsnokával gyakorta történik valami váratlan. Mivel nem csak rendezvényeken találkoztunk az elmúlt évtizedek során, hanem számos közös utunk volt külföldre, határon túlra és vidékre is, sok időt tölthettem Máté Endrével. Őt a sors jól érzékelhetően arra választotta ki, hogy meghökkentő esetek, meglepetésszerű jelenségek egész sora, mi több, láncolata szegélyezze életútját. Mivel 2002 és 2007 között a gödöllői székhelyű Másik Rádió, majd névváltoztatás után a Calipso Rádió Huszárvágás című műsorában műsorvezető társak voltunk, csakúgy, mint a Budapest TV Huszárvirtus sorozatában, és ugyancsak mind a ketten műsorvezetői voltunk a TV Paprika 13 részes Huszárkonyha című ismeretterjesztő filmsorozatának is, volt alkalmam megtapasztalni az őt átölelő különleges erőtér létezését. Nem mindig, de gyakran történik vele olyan, ami túlmutat a véletlennek gondolton, amihez felismerhetően „távkoreográfus” szükségeltetik. Egyik kedvenc történetem a sok közül az, amikor Budapestről utaztunk az M3-as autópályán a gödöllői Kiskastélyban található rádióstúdióba, ahol az éppen soron következő Huszárvágás műsorunkat kívántuk, úgymond, levezényelni. Endre útközben elmesélte, hogy amikor az Antenna Hungáriánál dolgozott, a Széchenyi-hegyi Nagyadóban egy munka elvégzéséhez, az egyik adókereten lévő konnektorba bedugott egy fúrógépet, amely pont akkor lett zárlatos, s ennek következményeként az egész országban jó 6-7 percig szünetelt az RTL Klub adása. Ez a karácsonyi szünetben volt, és amikor hazament, az akkor hatéves kisfia újságolta neki, hogy délelőtt nem volt adás, nem tudta nézni a rajzfilmet. Erre Endre csak annyit mondott: – Tudom, én csináltam. Jókat mosolyogtunk a történteken, a részletesen ecsetelt mozzanatokon, mígnem időközben beérkeztünk a stúdióba, ahol az előttünk műsort vezető Nagy Feró éppen felrakta műsorbúcsúztató zeneszámát. Ez a zeneszám szolgáltatta a „zeneidőt” ahhoz, hogy Feró kiköltözzön, mi meg be. Ám amint beköltöztünk, leállt a zene, sőt az egész technikai rendszer megadta magát. Egyikünk sem tudta, hogy mi történt, de én már gyanakvóan néztem Endrére, mint aki bevonzza az ily esetket. Hamarosan ki is derült, hogy amikor Endre leült a műsor technikai biztosítását jelentő számítógéphez, nagy sietségben a táskáját ledobta a padlóra. Pontosabban csak oda akarta dobni, de éppen egy billenőkapcsolós elosztóra ejtette rá, amely miatt leállt az egész gépezet. Hamar kiküszöböltük a hibát, de megállapítottuk, hogy ez az eset méltó lezárása volt a néhány perccel korábban elmesélt RTL Klub-os történetnek.

Elismerések és kitüntetések

Kevés olyan ember van, aki nem örül annak, vagy közömbös akkor, ha munkáját elismerik. Vannak, akiknek járna elismerés, de valamiért nem kapnak, vannak, akiknek nem feltétlenül jár, de mégis kapnak, és vannak olyanok, akiknek jár, mert megérdemlik és meg is kapják. A Wysocki Légió esetében a harmadik változat a helytálló, hiszen jól szervezettek, közel három évtizede működnek és ráadásul rendkívül tevékenyek. Négy korszakot jelenítenek meg, alapvetően két országban állnak helyt, így Lengyelországban és Magyarországon – nem beszélve az egyéb határon túli és külföldi szereplésekről. Szakszerűek, lőképesek és ugyanakkor fegyelmezettek is. Örömmel vannak együtt és szeretik csinálni azt, amit csinálnak. Mindezekhez tartozik, hogy nem csak a csapat érdemli ki a magas elismeréseket, de vezetőik is. Ha netán valaki irigyelné tőlük a megbecsülést, annak azt a jó tanácsot adhatom, hogy ha hasonló tiszteletben szeretnének részesülni, mint ők, hát szorgoskodjanak úgy, mint ők!

Nagy Emil Bogumil az egyesület 2007-es megalakulásától az elnöki tisztséget tölti be. A magyar-lengyel kapcsolatok erősítését szolgáló tevékenysége és a katonai hagyományőrzés terén végzett szervezőmunkája elismeréseként Andrzej Duda, a Lengyel Köztársaság köztársasági elnöke, 2021-ben a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára, míg 2024-ben a Magyar Bronz Érdemkeresztet kapta Dr. Sulyok Tamástól, Magyarország köztársasági elnökétől