A kiutasítottak állampolgárságát, akiket általában öt évre eltiltanak az Oroszországba való belépéstől, nem részletezték.

Hirdetés

Az Oroszországba érkező migránsok túlnyomó többsége a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokból származik. Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán állampolgárainak százezrei utaznak Oroszországba évente munkavállalás céljából.

A Moszkva külvárosában található Krokusz koncertterem elleni terrortámadás után, ahol több mint 140 ember vesztette életét az Iszlám Állam által vállalt akcióban, tádzsik gyanúsítottakat tartóztattak le, és azóta nőtt a migránsok elleni rendőrségi razziák száma.

Több orosz vezető is többször tett migránsellenes nyilatkozatot, Dmitrij Medvegyev volt elnök bírálta az „etnikai enklávék” létrehozását, több parlamenti képviselő pedig az oroszul nem beszélő migránsok kitoloncolását kezdeményezte.

Korábban írtuk

Szeptember közepén az Állami Duma (alsóház) elnöke, Vjacseszlav Vologyin bejelentette, hogy 34 törvényt vizsgálnak meg a migrációs politika szigorítása érdekében, beleértve a családegyesítés tilalmát, a bevándorlóknak tiltott szakmák listáját és a migránsokra kivetett adó bevezetését.

Egy Vlagyimir Putyin elnök által aláírt törvény értelmében a bevándorlóknak mostantól kötelező regisztrálniuk a hadseregnél, különben orosz útlevelük elvesztését és a kitoloncolást kockáztatják. Az orosz hatóságok által tavaly nyáron közölt adatok szerint mintegy tízezer honosított orosz csatlakozott az orosz erőkhöz a fronton.

Oroszország, amelynek az évtizedek óta tartó demográfiai válság miatt külföldi munkaerőre van szüksége a gazdaságához, valamint az Ukrajnában harcoló férfiak pótlására, korábban megkönnyítette az állampolgárság megszerzését a bevándorlás érdekében.