Semmi realitása Ukrajna uniós csatlakozásának
A demokratikus intézmények bizonytalan helyzete, a jogállamiság hiányosságai, valamint az igazságszolgáltatást is átható korrupció csak egy része azoknak a körülményeknek, amelyek miatt hosszabb, több évtizedes távon sincs realitása Ukrajna uniós csatlakozásának. Északkeleti szomszédunk gazdasági teljesítménye ráadásul töredéke az EU-s átlagnak, ahogy az infláció és a munkanélküliség terén is súlyos nehézségekkel küszködik.Tavaly nyáron hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió (EU) és Ukrajna között, ám a jelenleg is háborúban álló ország felvételét számos akadály teszi rendkívül valószínűtlenné belátható időn belül.
Törékeny függetlenség
A Szovjetunióból 1991-ben kivált északkeleti szomszédunkra Oroszország továbbra is egyfajta biztonságpolitikai határvidékként vagy ütközőzónaként tekintett. Ennek is szerepe volt abban, hogy Ukrajna geopolitikai elköteleződése folyamatosan változott az elmúlt évtizedekben, több alkalommal váltották egymást az orosz- és nyugatbarát kormányok. A nyugati integrációs kísérleteknél – amelyet nyilván csak az utóbbihoz sorolható vezetések kezdeményeztek – rendre komoly nehézségek merültek fel.
Így amikor Petro Porosenko elnök 2014-ben aláírta az Európai Unióval kötendő, elsősorban szabadkereskedelmi fókuszú társulási megállapodást, az EU alapvető reformelvárásokat is támasztott Ukrajnával szemben, egyebek mellett a jogállamiságot, a felelősségteljes kormányzást, valamint a kisebbségek jogait illetően. Az unió várakozásaival kapcsolatban beszédes körülmény, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke még 2016 márciusában 20-25 éves távlatra előretekintve is kizárta Ukrajna EU-csatlakozásának lehetőségét.
Elsietett ígéret
Szintén figyelemre méltó, hogy abból a három külpolitikai együttműködéséből, amelyekbe Ukrajna be tudott kapcsolódni az elmúlt években, kettőben Oroszország és Fehéroroszország is részt vett: utóbbi a Keleti Partnerségben, előbbi a Fekete-tengeri Szinergiában.
Igaz, amikor nem egészen egy héttel a 2022. februári orosz invázió megindulását követően Volodimir Zelenszkij elnök aláírta Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét, a máskor évekig vagy évtizedekig tartó folyamat mindössze pár napba telt. Ugyanis 2022 márciusában az Európai Parlament elfogadott egy határozatot arról, hogy az uniós intézmények kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajnával az uniós tagjelöltségről.
Mindazonáltal a határozat hivatkozik az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére, amely az uniós felvétel kérelmének feltételei között rögzíti például az emberi méltóság, a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartását. Emellett több más egyéb feltételnek is meg kellett volna felelnie Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások megindításához. Az 1993-ban meghatározott, úgynevezett koppenhágai kritériumok része például a működő piacgazdaság kiépítése, miként az is, hogy az EU-tagságért folyamodó ország képes legyen megbirkózni az unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel. Ugyancsak követelmény a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének képessége – ennek része az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (közösségi vívmányok) hatékony végrehajtása –, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
