A kedden Oscar-díjra jelölt A vörös teknős című, francia, japán és belga koprodukcióban készült, 80 perces animációs film nagy részét a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták, de a teljes színezése is itt zajlott – mondta el az MTI-nek Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője, aki szerint a lélektani ábrázoláshoz a kecskeméti stúdiónak különös érzéke van.

Az ügyvezető az amerikai filmakadémia keddi bejelentésére reagálva elmondta, hogy Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje mellett így A vörös teknősnek is van magyar vonatkozása az Oscar-díj jelöltjei között.

A Kecskemétfilm Kft. ügyvezetője, Mikulás Ferenc emlékeztetett, közös munkájuknak Michael Dudok de Wit rendezővel több éves előzménye van.    

Mint felidézte, az ír rendező, Tomm Moore a kecskeméti műhelyben készült Magyar népmesék rajzfilmsorozatra felfigyelve kereste meg a stúdiót, mivel készülő filmjéhez, a később Oscar-jelölt Kells titkához a magyaréhoz hasonló animációt képzelt el. A spanyol-angol animációs film, a szintén Oscar-jelölt Chico és Rita egy évre rá, 2010-ben már az ő javaslatára készülhetett részben szintén a kecskeméti stúdióban. A spanyol csapat is tovább ajánlotta a magyar szakembereket, akik ezután két francia film elkészítésébe is besegítettek. A Prima Linea párizsi stúdió Az elveszett aranyvonat fosztogatói, majd a Loulou és az elképesztő titok című filmekhez kérte fel a Kecskemétfilm Kft-t. Ennek a sikeres együttműködésnek köszönhető, hogy később bennünket is javasoltak Michael Dudok de Witnek egy hajótörött férfi és egy óriási teknős különös kapcsolatát bemutató filmjének munkáihoz – tette hozzá Mikulás Ferenc.    

A holland rendező az első egészestés filmjének, A vörös teknősnek az októberi, magyarországi bemutatóján az MTI-nek adott interjújában elmondta: a kilenc évig készülő filmjének a legnehezebb és a leghosszabb feladata a megfelelő szakemberek kiválasztása volt. A kecskeméti műhely tagjai régóta dolgoznak együtt, az összeszokottság és a jó szervezettség nagyon érződött a munkájukon. Ennek volt köszönhető az is, hogy később, a közös munka során hétről hétre nagyon magas művészi színvonalon teljesítettek.    

„A magyar szakemberek minden elképzelésemet felülmúlták, akár holnap belekezdenék velük újra egy közös munkába” – emelte ki akkor Michael Dudok de Wit.    

Mikulás Ferenc szerint a kecskemétiek erőssége a karakter-animációban rejlik, a valóságoshoz közelálló figurák és mozgásaik megjelenítésében igazán jók.    

Az élőcselekményes filmekkel szemben az animációs műfaj lehetőséget ad a mikromozgásokkal és a kitartásokkal feszültséget keltő, másrészt az egyfajta érzelmi állapotot is tükröző „idő tágítására”. Ennek eléréséhez az élet örök körforgását, valamint az ember és a természet egymásra utaltságát bemutató A vörös teknős a metakommunikáció eszközeivel dolgozik. A lélektani ábrázoláshoz és a különféle szituációk szöveg nélküli megjelenítéséhez a kecskemétieknek pedig különös érzékük van – mondta a rajzfilmstúdió vezetője.     Nagy Lajos rendező a kecskeméti kivitelezés irányítójaként elmondta: a rajzfilmstúdió 40 munkatársa 2014 őszétől 2016 nyaráig szakmailag négy különböző területen vett részt az Oscar-jelölt animációs film munkálataiban. A filmben fontos szerepet játszó árnyékok animációjának és az effektjelenetek egy részének megrajzolásából jelentős szerepet vállaltak, mint ahogy az emberi szereplők karakter-animációjának véglegesítésében is. A 80 perces animációs film nagy részét, 52 percet a kecskeméti műhelyben rajzoltak, de emellett a teljes anyag színezése is itt zajlott.    

A rendező kiemelte: a rendkívül aprólékos, precíz munkát igénylő feladat nagy kihívást jelentett számukra, hiszen szöveg híján gesztusokkal, arcjátékokkal kellett mindent „elmondani”, ami nagyon egyértelmű kifejezésmódot, ábrázolást igényel.    

Az egészestés animációs film erőssége „a természetességében, az egyszerű, emberi érzelmek közvetítésében rejlik. Ettől válik igazán szerethetővé” – mondta Nagy Lajos.

MTI