A CBA, a COOP és a Reál a kiskereskedelmi láncok rangsorában forgalmuk alapján évek óta az első öt között van. Az utóbbi években elindult a piac újrarendeződése Magyarországon. Részben több kormányzati intézkedés, részben a dolgozók egyre nagyobb bérigénye miatt a multiknak egyre kevésbé éri meg a piaci jelenlét, ami új perspektívát nyit a hazai láncok továbbterjeszkedéséhez.

Európában egyedülálló módon hazai tulajdonosi körrel rendelkezik az öt legnagyobból három nagy élelmiszer-hálózat: a CBA, a Coop és a Reál. Több mint tízezer üzlet tartozik hozzájuk, ami a boltok számát tekintve a magyar élelmiszer-kereskedelem több mint felét adja. A verseny ugyanakkor éles, hisz gyorsan növekszik Magyarországon Európa két legnagyobb diszkonthálózata, a Lidl és az Aldi piaci részesedése is.

Megkérdeztük a hazai tulajdonú láncok vezetőit, hogyan látják a hazai élelmiszerláncok jövőjét, és szerintük milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hazai kereskedők megtarthassák versenyképességüket.


Piaci résben a Manna

A Manna ABC nem része a legnagyobbaknak, ugyanakkor az elmúlt időszak egyik legsikeresebb példáját adják az alulról történő építkezésnek. Első üzletüket 2005-ben nyitották a budapesti Pozsonyi úton.

– Amikor még csak terveztük az üzletet, megnéztük, mi hiányzik a magyar piacról. Azt láttuk, hogy az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek szűk választékkal, éjszakai felárral működtek. Akkor még a Tesco nem volt éjjel-nappal nyitva, és sokkal kevesebb üzletük is volt. Látszott, hogy a kereskedelmi szektorban az nonstop nyitva tartó boltok szolgáltatásai nagy változás előtt állnak – mondja lapunknak Papp András, a Manna ABC tulajdonosa.

Az első üzletnek akkora sikere lett, hogy rögtön 2006-ban további kettőt is nyitottak. Most összesen tizenöt üzletük van, és az elkövetkező két évben négy-öt újat terveznek. Papp András elmondta: kénytelenek voltak várni a fejlesztésekkel addig, amíg a kormány nem csökkenti a munkabért terhelő járulékokat. Szerinte a magas járulékok jelentik a gátját a bérfejlesztéseknek, és így a kereskedelmet egyre inkább meghatározó munkaerőhiánynak is.

– Mi is jelentős béremelést hajtottunk végre 2016-ban, és bízom benne, hogy 2017-ben is fogjuk tudni tartani a lépést. Egyet kell értenem, valahogy gátat kell szabni a kivándorlásnak, és talán a minimálbér-emeléssel ez sikerülni fog. Az 5 százalékos járulékcsökkentés nem fedezi a béremelkedéssel járó többletköltségeinket. Mi abban bízunk, hogy a minimálbér-emelés magával vonja a bérek általános emelkedését. Már a 2016. évben is érezhető volt az emberek többletköltése, így várhatóan a béremelkedés hatására a költési szándék még erősebb lesz, és az emberek többet vásárolnak. Az élelmiszer-kereskedelem olyan szektor, ahol először jelentkezik ennek hatása.

A Manna ABC-nél elsődleges szempont, hogy előnyben részesítsék a hazai gyártókat. A magyar termékeket a könnyebben elérhető polcokra teszik, és ezért nem kérnek külön díjakat, mint a multik. Manufaktúrák, kézművesek termékei is megjelennek náluk, a magyar borokból is nagy kínálatuk van.

– A multiknak nem számít, hogy akár 15 évig folyamatosan nullszaldósan zárják az évet. Nekik csak az számít, hogy 15 év múlva learathassák a magyar piacot. Ha ez megtörténik, a hazai gyártók hátrányba fognak kerülni, nem lesz lehetőségük bekerülni a polcokra. A legfontosabb probléma, amit meg kell oldani, a munkaerőhiány. Teljesen nyilvánvaló, hogy bruttó 250 ezer forintot egy magyar kereskedő nem tud fizetni az alkalmazottnak, mert nem az a szempontja, hogy nullára hozza ki az évet, hanem az, hogy nyereséget termeljen – magyarázza Papp András.

A cégtulajdonos szerint ahhoz, hogy egy magyar kereskedő fel tudja venni a versenyt egy multival, az is kulcsfontosságú, hogy az üzlet kívülről is jól nézzen ki. Meglátása szerint a kormánynak vagy hitelprogramot kellene indítani, vagy vissza nem térítendő állami támogatást nyújtani a magyar vállalkozásoknak, attól függően, hogy az adóbefizetésekkel mennyivel járultak hozzá az állami büdzséhez. Főleg a kis, vidéki boltok esetében lenne szükség eszközcsereprogramra, nyílászárócserére, kasszarendszer-korszerűsítésre.

– Ha létesül egy új piaccsarnok, ott nem lenne szabad helyet adni a német diszkontoknak, például a Fővám téren Aldi, a Józsefvárosi piacon pedig Spar van. Ugyanis a piacot azért hozzák létre, hogy azoknak a családi termelőknek kínáljanak lehetőséget, akik máshogy nem tudják árujukat értékesíteni. Ilyen helyen semmi keresnivalója nincsen egy szupermarketnek – teszi hozzá.


Kivonulókat vásárol a Coop

A COOP a legnagyobb magyar élelmiszerlánc, piaci részesedése körülbelül akkora, mint a két másik magyar élelmiszerláncnak, a Reálnak és a CBA-nak együttesen. A COOP-üzlethálózat a régi szövetkezeti kereskedelem (ÁFÉSZ) bázisán jött létre, amelyik eleinte a kisebb településeken látta el a lakosságot, majd a hetvenes évektől már a városokban is boltokat nyitott. A COOP jelenléte ezért inkább a kisebb, közepes településeken erős, míg Budapesten alulreprezentált. A legtöbb üzletük Északkelet-Magyarországon van. Összesen mintegy 1650 településen 2700 boltjuk üzemel, naponta másfél millió vevővel, ami 10-12 százalékos piaci részesedést jelent. Sok kistelepülésen több COOP üzlet is van, ami egyre inkább jövedelmezőségi kérdéseket vet fel. A sok kis üzlet helyett a jövőben több helyütt egy-egy nagyobb áruház lesz, de ez várhatóan nem fogja érinteni a piaci részesedést.

Tóth Géza, a CO-OP Hungary Zrt. vezérigazgatója a Demokratának elmondta, a COOP-üzletlánc teljesebb termékkört kínáló boltjai eltérő termékszerkezetük, nagyobb munkaerőlétszám-igényük, magasabb logisztikai költségük miatt hátrányban vannak a német diszkontokkal szemben. Ez óhatatlanul alacsonyabb jövedelmezőséget jelent, de a tagcégek eredményüket visszaforgatva minden évben több száz milliót fordítanak a hálózat fejlesztésére.

– A német diszkontáruházak eddig inkább a hipermarketek és a kis boltok terhére növekedtek, a COOP piaci részesedését nem érintették. A hipermarketek non-foodban (minden, ami nem élelmiszer) erősek, az pedig egyre inkább áttevődik online értékesítésre. Az online vásárlás térnyerése pedig leginkább a nagy alapterületű boltokat érinti – mondja Tóth Géza, aki arra hívja fel figyelmünket, hogy az utóbbi időben megváltoztak a vásárlói szokások, felértékelődött a szabadidő szerepe. Világtendencia, hogy az emberek már nem szívesen töltenek fél napokat egy hipermarketben, ami a kisebb alapterületű boltoknak kedvez.

A COOP túlnyomórészt hazai beszállítóktól szerzi be termékkínálatát. A forgalmazott termékek több mint 80%-a, a saját márkás termékek mintegy 90%-a magyar. A COOP Rally elnevezésű, évente megrendezett programsorozattal a minőségi magyar élelmiszerekre hívják fel a vásárlók figyelmét.

– Érdekünk a magyar termékek előtérbe helyezése. Több tízezer dolgozónk, beszállítóink és családtagjaik élnek az élelmiszeriparból. Ha közösen tudjuk növelni ennek a szegmensnek a jövedelmezőségét azzal, hogy jó minőségű magyar termékeket vásárolunk, akkor a bérek is tudnak emelkedni, ami kedvező hatással van a magyar élelmiszer-kereskedelemre és a fogyasztásra is. Ahogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az idei COOP Rally megnyitóján fogalmazott, minden egyes COOP-ban elköltött forint a hazai gazdaságot erősíti. Ha megnézzük, hogy tíz-tizenkét éve milyen volt a magyar termékek megítélése, jelentős javulást láthatunk. Egyre többen vannak azok, akik figyelnek arra, hogy magyar terméket vegyenek, lehetőleg magyar hálózatban. Ha ezeket a termékeket reális áron kínáljuk, tudjuk tartani a pozíciónkat.

Kérdésünkre, hogy gondolkodik-e a COOP külföldi terjeszkedésben, úgy válaszolt, hogy amíg többletpozíciót lehet szerezni egykori konkurens üzletek átvételével, addig egyszerűbb a magyar piacon növelni a részesedést. Az utóbbi években több üzletet vettek át főként a Profitól és a Matchtól. Tóth Géza fontosnak tartja, hogy kiszámítható legyen az üzleti környezet, mert az utóbbi időben sok változtatás történt – dohányforgalmazás, vasárnapi zárva tartás – ami megnehezítette a tervezést. Ugyanakkor a COOP minden olyan kormányzati intézkedést üdvözöl, ami többletfogyasztást, forgalmat generál, egyben a piac tisztulását eredményezi, mint a sertéshús, majd most a baromfi, a tojás, a tej áfájának csökkentése. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban hozzátette, hogy a COOP üzletláncnak 32 ezer dolgozója van, közülük 50-60 százalék közötti azok száma, akik hosszú évek óta hűséges munkatársak, de érezni a szakemberhiány gondjait.

– Az utánpótlásképzést illetően nagyobb támogatásra lenne szüksége a gazdasági szektornak. Korábban sokkal többet tudtunk arra költeni, hogy minél több tanuló legyen az ágazatban. Bízunk benne, hogy a megnövekedett minimálbér és garantált bérminimum többletfogyasztást generál, de a bejelentett járulékcsökkentés ellenére ez óriási többletkiadást jelent számunkra – összegzett Tóth Géza.


Érdekközösségben a Reál

A Reál-hálózatnak két üzlettípusa van: a Reál Élelmiszer üzletei 100-500 négyzetméternyi területűek, a Reál Pont boltjai pedig klasszikus családi vállalkozások 50-100 négyzetméteren. Ez utóbbiból 1300 működik szerte az országban. A Reál franchise rendszerben működik, vagyis önálló kereskedők csatlakozhatnak hozzájuk, amennyiben vállalják a cég üzletpolitikáját. A vállalatlánc tavaly 5,3 százalékos bevételnövekedést produkált.

– A magyar franchise hálózatot ne úgy képzeljük el, mint például a McDonald’s-ot, ahol minden üzletben ugyanazt árulják. A Reál egy érdekközösség, amelynek célja, hogy minden tag versenyképes legyen a piacon, ami a túlélés záloga. Minden boltos tisztában van azzal, hogy nem ebből fognak meggazdagodni, de tisztességes munkával rendes megélhetést tudnak a családjuknak nyújtani. Mi ehhez elsősorban az alapot biztosítjuk a tagjainknak – mondja a Demokratának Kujbus Tibor, a Reál ügyvezetője, aki 2001-től, a cég indulása óta vezeti az élelmiszer-áruházláncot.

Magyarországon három hazai élelmiszerlánc is működik, ami szerinte teljesen egyedülálló Európában, ugyanis az európai országokban vagy csak multik vannak, vagy olyan cégek, amelyek úgy kezdték működésüket, mint a Reál vagy a Coop, de multikká váltak. A dél-európai országokban pedig sok kis bolt működik, de nem rendszerbe szervezve.

– Minket mindig temettek – válaszol arra a felvetésünkre, hogy hazánkban a német diszkontáruházak egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le. – Amikor a kilencvenes évek közepén megjelent a Metro áruházlánc, arról szóltak a hírek, hogy mindenkit le fognak tarolni. Nem így lett, mert jöttek a hipermarketek, amelyekről ugyanúgy vélekedtek, mint a Metróról. Most azt látjuk, hogy a hipermarketek korszakának is leáldozott, és Európa-szerte a diszkontáruházak korszakát éljük, ahol elég szűkös az áruválaszték, noha az áraik nem igazán kedvezőbbek. A saját márkás termékeket preferálják, az általuk kitalált brandeket forgalmazzák. Abban az országban gyártatják a termékeket, ahol a legolcsóbbak a költségek – magyarázza Kujbus Tibor, aki szerint a hazai élelmiszerláncok csak úgy tudják felvenni a versenyt a diszkont­áruházakkal, ha mást kínálnak. Ugyanakkor át kell tőlük venni azt, amit jól csinálnak, például a gyors a kasszát, ami nagyon fontos a vásárlónak.

Kujbus Tibor szerint a hazai boltok további előnye, hogy amit a gyártó reklámoz, azt rögtön a pultra tudják tenni, sokkal rugalmasabb a döntéshozatal, mint egy multinál. Továbbá a diszkontok élőmunka-igényes termékeket nem forgalmaznak: nincs húsosztály, nincs csemegepult, miközben a magyar fogyasztó kevésbé szereti a vákuumozott tőkehúsokat. Az érem másik oldala, hogy egy húsosztály fenntartása rendkívül munkaerő- és költségigényes, aminek a termék árában meg kell jelennie.

Az ügyvezető egyetért azzal, hogy ahol egy diszkont megnyit, vele párhuzamosan sok kisbolt bezár a környékén. Kérdésünkre, hogy a kormánytól milyen segítséget várna, azt feleli, hogy a versenyegyenlőtlenséget legalább olyan mértékben kellene csökkenteni, hogy a magyar tulajdonú boltok is versenyben tudjanak maradni. Elmondása szerint a rendszerváltás utáni Magyarországon majd egy évtizeden át minden kereskedő gyakorlatilag azt csinált, amit akart: úgy árazott, ahogy a kedve tartotta, ezért szükség volt olyan törvényekre, mint például a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, ami az ügyvezető szerint evidens szabályozás.

– Az elmúlt években több olyan szabályozás is történt, ami próbálja kiegyenlíteni az erőviszonyokat. Amikor bevezették, hogy a napi fogyasztási cikkeket értékesítő vállalatok nem lehetnek az egymást követő két évben veszteségesek, csodák csodájára az összes multi nyereséges lett.

Meglátása szerint még mindig rengeteg olyan adó és járulék terheli a kereskedelmet, amelyekből jelentős béremelést lehetne végrehajtani: reklámadó, innovációs járulék, szakképzési hozzájárulás, tranzakciós illeték, kötelező tagság a Nemzeti Agrárkamarában, rehabilitációs hozzájárulás stb. Ezekből a kisadókból a Reál Hungária Élelmiszer Kft. 135 millió forintot fizet be évente.
 

Útkereső magyar módszerek

Az ügyvezető, az Országos Kereskedelmi Szövetség társelnökeként is, úgy véli, a vasárnapi zárva tartás ügyéből rosszul jöttek ki a kisboltok és általában a kereskedelem. Bár indoklása szerint a kormány a tiltással a hazai tulajdonú boltokat szerette volna helyzetbe hozni, a családi üzletek forgalma nem lett nagyobb, mert az emberek áttették a vásárlásaikat péntekre, szombatra, illetve hétfőre.

– Minden kereskedelmi vállalkozás örült ennek a döntésnek, mert költséget tudtak csökkenteni, csak erről nyíltan nem beszéltek. Nem volt valós az a félelem, hogy a vasárnapi zárva tartás miatt több tízezer embert kell elbocsátani, ugyanis munkaerőhiánnyal küzdünk. Örülünk, ha meg tudjuk tartani a dolgozókat. A vasárnapi zárva tartás eltörlése után sok üzletet azért nem nyitottunk ki, mert a dolgozók azt mondták, bármennyit is fizetünk, nem hajlandóak vasárnap dolgozni, pedig az élelmiszer-kereskedelemben rendkívül alulfizetettek az emberek. Ahhoz, hogy megtartsuk a munkaerőt, jelentős béremelést kellene végrehajtani, de ennek nincs meg a fedezete. Valószínű, hogy az elmúlt huszonöt év árképzési stratégiáját át kell gondolnunk, mert így nem tudjuk kigazdálkodni a béremelést. Költséget nem nagyon tudunk csökkenteni, mert 2008 óta egyéb­ről sem beszélünk, mint költségcsökkentésről. A béremelést előbb-utóbb a fogyasztónak kell megfizetnie – hívja fel a figyelmet.

Úgy látja, a szakmunkás-bérminimum 25 százalékos emelése a vidéki régiókban szinte megoldhatatlan feladatnak látszik. A szakmunkás-bérminimum 2016-ban 129 000 forint volt, a 27 százalékos bérjárulékkal összesen 163 830 forintot kellett kifizetniük egy ilyen dolgozó után. 2017-ben a bérminimum 161 250 forintra emelkedett, amihez jön a csökkentett, 22 százalékos járulék, így összesen 196 725 forintot kell kigazdálkodniuk. A kettő különbsége alkalmazottanként 32 895 forint.

– A megemelt szakmunkás-bérminimum a nagy foglalkoztatóknak, mint a vidéki kiskereskedelmi láncok, havi több tíz millió forint többletterhet jelent. Jelenleg ennek a fedezete nincs meg. Erre csak akkor lenne cégszinten fedezet, ha az e fölött kereső kollégák bérét nem változtatnánk, és az ő bérük utáni járulékcsökkentést kompenzálnánk, viszont ez azonnali bérfeszültséget jelentene. Cégünknél nem ezt választottuk, hanem minden dolgozó bérét arányosan növeltük, és olvasva a híreket, a Tescón kívül mindenki ezt a gyakorlatot folytatja. Természetesen nagyobb járulékcsökkenés javítana a helyzeten. Sajnos a járulékcsökkentéssel nem a kereskedelmi szektor járt jól, hanem azok a cégek, ahol nagyobb fizetések vannak.

A Reál tulajdonképpen egy láncszem a gyártó és a fogyasztó között. Az összes nagy hazai gyártóval kapcsolatban állnak, amely lehet magyar tulajdonú is, mint az Univer, a Mizo, a Gyermely, vagy multi is, mint például a Sió, a Friesland. A feladatuk, hogy a Magyarországon gyártott termékeknek piacot biztosítsanak, mert a magyar láncok nélkül ez jóval nehezebb lenne. Kujbus Tibor szerint nem az számít, milyen tulajdonban van a cég, hanem az, hogy innovációt, logisztikát vagy alapanyagot illetően hazánk hozzáadott-e a termékhez valamit. Például az Apenta forgalmazója lengyel cég, de hazai vizet palackoznak és Magyarországon fizetnek adót.

– Ha egy osztrák kereskedő felvenne a kínálatába külföldről hozott tejet, akkor az osztrák fogyasztók kapával kergetnék el. Svájcban pedig a vásárlók először az adott kanton termékeit rakják kosarukba. A tudatos vásárlást – hogy hazai terméket kell vásárolni, mert azzal a hazai gazdaságot erősítem – bele kellene nevelni az emberekbe.

És talán az sem véletlen, hogy Ausztriában egyetlen hipermarket sincs, és vasárnap minden üzlet zárva van.

Úgy látja, az online kereskedelem az élelmiszer-ágazatban ma még nem olyan erős, de előbb-utóbb meg fogja változtatni a szokásokat, és nem mindegy, ehhez hogyan alkalmazkodnak. Szerinte a következő generáció már nem fog bevásárlószatyrokat cipelni, hanem azokat a termékeket, amelyeket minden héten megvásárol, online fogja beszerezni. Fontos szerepet kaphatnak a lakóhely közeli boltok is, ahová munka után betérnek az emberek, és megveszik a vacsorához valót.

Kérdésünkre, hogy milyen esélye lenne az élelmiszer-kereskedelemben egy magyar multinak, úgy felel, hogy az itthon sikeresen működő rendszert nem tudnák adaptálni másik országokba. Bár az egyik tulajdonoscégük Székelyudvarhelyen működtet egy kereskedelmi egységet, ez azért lett sikeres, mert az erdélyi magyaroknak magyar árukat árulnak.

Lass Gábor