Fotó: MTI/EPA

Jóváhagyta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) az Európai Parlament, az egyezményt 408 igen szavazattal, 254 ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a testület szerdai strasbourgi plenáris ülésén.

A szavazást megelőző vitán Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, az „óriási gazdasági és geopolitikai lehetőséget” jelentő szerződéssel új korszak kezdődik az EU és Kanada kapcsolataiban. „Falak helyett hidakat építünk, s ez lehetővé teszi, hogy együttesen lépjünk fel a társadalmainkat érő kihívásokkal szemben” – mondta.

„A mai bizonytalan időkben, a protekcionizmus világszintű térnyerése közepette a CETA a fenntartható kereskedelem iránti elkötelezettségünket tanúsítja” – emelte ki.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a szavazás eredményét, „fontos mérföldkőnek” nevezve azt a CETA ratifikációs folyamatában. Mint mondta, a megállapodás lehetővé teszi, hogy „közösen alakítsuk a globális kereskedelmi szabályokat”.

Antonio Tajani, az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke kijelentette, „a szabadkereskedelmi egyezmény az uniós állampolgárok javát szolgálja, serkenteni fogja a gazdasági növekedést, elősegíti a munkahelyteremtést és garantálja az EU magas egészségügyi, környezetvédelmi és munkajogi szabályainak megőrzését”.

A parlament strasbourgi székháza előtt nagyjából százan tüntettek szerda délelőtt az egyezség jóváhagyása ellen, a szavazás előtti percekben pedig több képviselő is azt skandálta az ülésteremben, hogy „nemet a CETA-ra!”.

A szerződés rendelkezéseinek többsége már áprilisban hatályba léphet, az egyezményt azonban még a tagállami parlamenteknek is ratifikálniuk kell, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.

Szájer József fideszes képviselő szerint a kereskedelmi korlátok lebontásáról szóló kompromisszum megfelel a külkereskedelemre orientált Magyarország érdekeinek, segíti a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést. Elmondta, hogy a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja hosszas mérlegelés után, „Szijjártó Péter külügyminiszter úr kérésére az európai néppárti frakció szavazólistájával egyezően támogatta” a beadott módosító indítványaikat követő változtatásokkal elfogadhatóvá vált javaslatot.

„Megértjük a megállapodással kapcsolatos aggodalmakat is. Hogy a most jóváhagyott megállapodás mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, azt az idő és a tapasztalat fogja eldönteni (…) Végső soron a magyar Országgyűlés dönt, amely akár vétózhat is, ha a szerződés kezdeti tapasztalatai azt indokolják” – mondta Szájer.

Szanyi Tibor szocialista képviselő arról számolt be, „a baloldal nyomásgyakorlásának eredménye, hogy ma már egy támogatható formájú CETA-t fogadott el az Európai Parlament”. „Az így kialakult tervezetet ma már én is jó szívvel tudtam támogatni, mert kellő garanciákat látok benne a szocialisták számára különösen fontos európai uniós vívmányok, szociális, környezetvédelmi és egészségügyi szabályaink és szabványaink csorbítatlan érvényesülésére, a munkavállalók és a kisvállalkozók érdekeinek képviseletére a bővülő EU-kanadai kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok minden területén” – fogalmazott.

A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a brüsszeli EU-Kanada csúcstalálkozón, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.

A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

MTI