Nem kezdeményezhető népszavazás a paksi beruházásról
Az Alapjogokért Központ szerint az LMP által kezdeményezett népszavazás nemzetközi szerződésre, illetve abból fakadó kötelezettségre vonatkozik, ezért az ügyben népszavazás nem tartható.
Az Alapjogokért Központ szerint az LMP által kezdeményezett népszavazás nemzetközi szerződésre, illetve abból fakadó kötelezettségre vonatkozik, azt érintő kérdésben pedig az alaptörvény – a korábbi alkotmányéval megegyező – szabályai alapján népszavazás nem tartható.
Az LMP pénteken jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről, az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Szánthó Miklós, a központ elemzője az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: az alaptörvény a nemzetközi szerződésre irányuló népszavazási kezdeményezéseket tiltott tárgykörnek minősíti. A paksi beruházásról és bővítésről pedig kétoldalú, magyar-orosz nemzetközi egyezmények szólnak, melyeket az Országgyűlés törvény formájában a magyar jogrend részévé is tett. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megállapította, hogy nemcsak olyan kérdés nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozik, hanem olyan sem, mely az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna – írta.
Kiemelte: az LMP kérdése kétszeresen is „fennakad” az alkotmányossági rostán, ugyanis szembemegy a nemzetközi kötelezettséggel és az azt tartalmazó magyar törvényekkel is.
Kitért arra is, hogy a tervezett beruházás a jelenlegi 2000 MW-os atomerőművi összkapacitás helyébe többet, 2400 MW-nyit „helyezne”, ráadásul úgy, hogy egy ötéves átmeneti időszakban a régi és új blokkok párhuzamosan működnének 4400 MW-os kapacitással. Ezen kapacitásbővítés pedig csak úgy lenne „kikerülhető”, ha az LMP-s kezdeményezéssel „összhangban” Magyarország felmondaná a hatályos nemzetközi szerződéseket vagy tartalmukat megváltoztatná – mutatott rá Szánthó Miklós, hozzátéve: ezt azonban az Ab gyakorlata szerint ugyanúgy tilos referendum útján kezdeményezni.
Felidézte, hogy hasonló, a paksi bővítéssel összefüggő kezdeményezések voltak már 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a bíróságok valamennyi esetben megtagadták azok hitelesítését. Az NVB vélelmezhetően most is így fog tenni; ha mégsem, akkor döntése megtámadható a Kúrián, majd végső esetben az Alkotmánybíróságon – írta.
MTI
