Rembrandt remekétől a drága dák aranysisakig
A közelmúlt nagy műkincslopásai
Minden múzeumigazgató rémálma történt a hétvégén Hollandiában: szombat hajnalban az asseni Drents Múzeumba betörő bűnözők az intézmény időszaki kiállításán vendégeskedő román műtárgyakat loptak el, köztük a román kulturális örökség felbecsülhetetlen kincseként számontartott, két és félezer éves dák aranysisakot. Az eset kapcsán utánajártunk, mi volt az évszázad műkincsrablása Európában, és vajon nálunk történtek-e hasonló esetek az elmúlt évtizedekben?
Idén január 25-én hajnalban robbanásra ébredtek a hollandiai Assenben, a Drents Múzeum (Drents Museum in Assen – Drents Museum) környékén élők. A helyiek azonnal riasztották a hatóságokat, a kiérkezett rendőrök azonban a múzeumhoz érve már csak a betörés nyomaival szembesültek: lába kelt ugyanis a román műkincseket felvonultató, a Dacia – az arany és ezüst királysága című tárlaton addig kiállított nagyértékű műtárgyak egy részének.
A tettesek a legértékesebb darabokat: három dák aranykarkötőt, valamint a román nemzeti kincsként számontartott cotofenesti-i aranysisakot is elemelték. Ez utóbbi 770 gramm súlyú, tömör arany műtárgy a Kr. e. 4. századból származik, eszmei értéke felbecsülhetetlen Románia számára. Az esemény különösen szerencsétlen ügy, főleg annak fényében, hogy a tárlat bezárásáig már csak néhány nap volt hátra.
A bűnténytől nem messze a holland rendőrség egy kiégett autót talált, úgy vélik, egy darabig azzal menekülhettek az elkövetők, majd egy másikba átszállva hajthattak tovább. A hollandiai múzeum vezetője megdöbbenésének adott hangot, mivel elmondása szerint az intézmény 170 éves fennállása óta nem történt hasonló eset. A rendőrség szerint vélhetően több bűnöző hajtotta végre a rablást. A hollandok azóta az Interpollal is felvették a kapcsolatot, bár az ügyben megszólaló művészettörténeti szakértők szerint lehetséges, hogy a tárgyaknak végleg nyomuk veszett, ugyanis előfordulhat, hogy a nagy anyagi értéket képviselő nemesfém műtárgyakat egész egyszerűen beolvasztják.
Profik – a mozivásznon
Egy-egy ilyen eset mélyen megdöbbenti a közvéleményt, talán mert a művészetkedvelő közönség biztosnak és sérthetetlennek gondolja a múzeumi épületeket, amiket nem csak biztonsági őrök és kamerák, hanem egyfajta általános tisztelet is védelmez. Persze a műkincslopások történetei meg is mozgatják az ember fantáziáját, nem csoda, ha a filmesek számára is kedvelt témaként szolgálnak. Az effajta akciódús filmekben high-tech kütyükkel és persze zseniális bűnözői elmével kivitelezett bonyolult mestertervet hajtanak végre, mint ahogyan például az Ocean’s 8 – Az évszázad átverése című hollywood-i mozi profi női bűnözőkből összeverődött csapata teszi, ellopva egy ékszerkiállítás teljes kollekcióját, sőt még egy szuper értékes gyémántnyakéket is viselője nyakáról – az pedig hab a tortán, hogy a főszereplő hölgy a rajta esett korábbi sérelemért személyes bosszút áll, így egykori gonosz, macsó szeretője is rútul megjárja.
Az olasz meló
Ez persze a színes fikció, és merőben más a valóság – bár, tegyük hozzá. a valóság időnként képes éppen olyan agyalágyult fordulatokat produkálni, mint egy olcsó amerikai mozi.
Jó példa erre az a magyarországi műkincslopás, amely több mint negyven évvel ezelőtt történt: 1983 novemberében a Szépművészeti Múzeumból emeltek el nagyértékű festményeket, ami igencsak megrázta a szocialista állam csendhez, rendhez, fegyelemhez szokott közintézményi világát. Lába kélt ugyanis két Raffaello műnek, két Tintoretto festménynek, Giovanni Battista Tiepolo és Giovanni Domenico Tiepolo egy-egy alkotásának, és egy Giorgione képnek. Az ellopott művek legértékesebbje Raffaello Esterházy Madonnája volt, amelynek korabeli becsült értéke 20 millió dollár körül járt.
A sajtóban az évszázad műkincslopásaként elhíresült esetről a nyomozás során kiderült, valójában szerencsétlenkedések sorozata volt. Az épületben a lopás estéjén három őr volt szolgálatban. A múzeum hátsó traktusát éppen tatarozták, így az fel volt állványozva, a régi képtárban pedig akkor éppen nem működött a riasztó. A biztonsági őrök óránként indultak sétára az épületben, az éjféli járőrözés során vették észre, hogy néhány festmény hiányzik. A bűncselekmény elkövetői tehát éjfél előtt másztak fel az épület tatarozáshoz használt állványokon egészen az ablakokig, amit üvegvágóval nyitottak ki, majd bemásztak a terembe. A festményeket pengével kimetszették a keretekből, majd feltekerték, és angolosan távoztak – vagy írhatnánk inkább, nagyvonalúan, mint az olaszok –, ugyanis nemcsak ujjlenyomatok sokaságát hagyták maguk után, hanem egy olasz felirat díszítette zsákot is. A nyomozás aztán kiderítette, a zsák felirata korántsem volt véletlen: olasz bűnbanda hajtotta végre az ügyetlen betörést, akiket állítólag egy gazdag görög gyáros és testvére bérelt fel a lopásra. A képeket autón vitték Görögországba, ahol – egészen filmszerű fordulat –, egy bőröndbe rejtve, egy kolostor kertjéből kerültek elő.
Az olasz-magyar bűnbanda tagjai rács mögé kerültek, a megrendelő bűnrészességét azonban nem sikerült bizonyítani. A legnagyobb károkat az Esterházy Madonna szenvedte el, a kép szabályosan ketté repedt, a restaurátorok éveken át dolgoztak a helyreállításán.
Bár látványos, a sajtóban megjelenő bűnesetekről ma nem igazán hallani, napjainkban is tűnnek el nagyértékű műtárgyak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium nyilvántartásában dátum szerint szerepelnek az ellopott, eltűnt, valamint jogellenesen az országból külföldre vitt védett kulturális javak adatai. A legutóbbi bejegyzés 2024. decemberi, amely szerint Mária Terézia második magyar királyi kettőspecsét typáriumának (pecsétnyomójának) előlapját lopták el, az ezüst műtárgy a XVIII. századból származik.
Legek legjei
A világ egyik legnagyobb műkincslopásának címére talán az a bostoni rablás pályázhat, amely 1990-ben esett meg a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban. Két rendőrnek öltözött bűnöző tizenhárom értékes festménnyel sétált ki a múzeumból, köztük két felbecsülhetetlen értékű alkotással: Rembrandt Vihar a Galileai tengeren, és Vermeer A koncert című festményét lopták el, hatalmas károkat okozva ezzel nemcsak a gyűjteménynek, hanem az egyetemes művészettörténetnek is. Az álruhás rendőrök összesen nyolcvanegy percet töltöttek az épületben, ráérősen keresgéltek a műtárgyak között, miután a múzeum őreit szájukon ragasztószalaggal, megbilincselve hagyták magukra a pincében.
Minden idők legdrágább rablása – már ami az elrabolt műtárgyak összértéket illeti – valószínűleg a 2019-es drezdai Grünes Gewölbe kincstárat ért betörés volt: barokk és reneszánsz ékszereket lovasított meg egy bűnözői csoport. A 4300 gyémántot és briliánst tartalmazó ékszerek 113,8 millió eurós értéket képviseltek, akkori árfolyamon ez több mint 39 milliárd forintot jelent – szinte felfoghatatlanul magas összeg. A történelmi ékszerek egy része azóta szerencsére megkerült.
