Politikai támadások érik a jogi határzár szigorítását
A kormányszóvivő szerint egyértelműen politikai támadások érik a jogi határzár szigorításáról szóló törvényt.
A kormányszóvivő szerint egyértelműen politikai támadások érik a jogi határzár szigorításáról szóló törvényt.
Kovács Zoltán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken úgy fogalmazott, hogy a migrációval kapcsolatban az elmúlt években már sokszor látott “koreográfia” ismétlődik most meg: külföldről pénzelt “úgymond jogvédő szervezetek” megalapozatlanul kritizálják a magyar kormányt, amire “megfelelőképpen reagálnak” a brüsszeli bürokrácia, valamint az ottani baloldali és liberális pártok soraiból.
A kormányszóvivő azt mondta, be fogják bizonyítani, hogy a törvény teljes mértékben összhangban van az Európai Unió (EU) jelenlegi szabályozásával.
Kovács Zoltán szerint az élet “az elmúlt években megmutatta”, hogy a migránsok “üzemszerűen élnek vissza” a politikai menedékjog iránti kérelemmel, amelyet arra használnak fel, hogy eltűnjenek a schengeni határokon belül. Kiemelte: minden eszközzel biztosítani kell, hogy az illegális bevándorlók ne léphessenek az EU területére.
A jogi határzár szigorítása mögött ugyanaz a gondolat húzódik meg, mint az Európán kívüli hotspotok mögött, az, hogy csak azokat engedjék be az Európai Unióba, akikről bebizonyosodott, hogy nemzetközi védelemre jogosultak – mondta Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.
A szakértő a műsorban arról beszélt, hogy a magyar intézkedéssel kapcsolatban komoly vita várható az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban is.
Mint mondta, a jogi határzár szigorításának a lényege, hogy a bejövő menedékkérőket a tranzitzónában kell tartani az eljárás jogerős lezárásáig, nem élvezhetik a szabad mozgás uniós jogát Magyarország területén.
Véleménye szerint a kormány megpróbált mindent elkövetni a szigorításkor annak érdekében, hogy megfeleljen az uniós jognak, ugyanakkor a szabályozás – amely a határon megállítja a menedékkérőket – “nem fér össze az uniós jog szellemiségével”. Pedig ez ugyanaz a gondolat, amely megjelenik az Európán kívüli hotspotok ügyében, hogy csak azokat engedjék be az EU területére, akikről már bebizonyosodott, hogy nemzetközi védelemre jogosultak – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ezt az elvet már elfogadta az unió.
A szakértő kifejtette: az uniós jog nem alkalmas a helyzet kezelésére, de “a magyar kormány lépett egy elég erőset, ez a konfliktuspont”. Megjegyezte: korábban komoly vita volt a kerítésről, majd a kormány későbbi intézkedéseiről, és a miniszterelnök javaslatáról – hogy Európán kívüli táborokban kell elbírálni a kérelmeket, ám ezek “egyre jobban a mainstream részévé váltak”, és Orbán Balázs szerint a jogi határzár szigorításával bevezetett intézkedések esetében is van erre esély.
MTI
