Fel kell készülnünk, hogy a migrációs nyomás nem csökken, sőt a számok szerint fokozódik. S ilyenkor nem azon kell lamentálni, hogy ez jó vagy sem, egyszerűen ellen kell állni – mondta a Magyar Demokratának Halász János, a Fidesz szóvivője. Aki úgy látja: Magyarország határozott politikája egyre több szövetségest talál az európai államokban. Ezzel együtt a tranzitzónák új rendszere kapcsán további támadásokat vár a brüsszeli bürokrácia részéről.

– Az Európai Unió kormányfőinek múlt pénteki tanácskozásán nem marasztalták el Magyarországot az új határőrizeti törvények miatt, ez azonban nem változtat azon, hogy március elején Brüsszel kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba a kötelező kvóta teljesítésének elmaradása miatt. Mi az oka a két teljesen különböző hozzáállásnak?

– Az egyes országok vezetői fogékonyabbak a migráció veszélyeire. A brüsszeli bürokraták viszont ellenünk vannak, mert nem a nemzeti érdekeket képviselik. Így minden döntésünknél, ami a magyar emberek érdekeit képviseli, számítani lehet részükről valamilyen támadásra. Most is, amikor a jogi határzárral a migráció meglévő kiskapuit bezártuk, várható volt, hogy beindul a gépezet, ahogy korábban is mindig így történt. Még el sem fogadtuk a parlamentben a törvénymódosítást, de máris úgynevezett civil szervezetek, vagyis külföldi pénzből működő, idegen érdekeket képviselő ügynökszervezetek tiltakoztak. Azt, hogy az ügynökszervezetek így viselkednek, még meg is érti az ember, hisz megbízóik ezt várják el tőlük. De hogy a baloldali ellenzéki pártok a magyar parlamentben is melléjük állnak, az elfogadhatatlan.


– A pénteki fejlemények ugyanakkor azt mutatják, mintha a kormányfők egyre közelebb tolnák állásfoglalásukat a migránskérdésben. A Magyarországot egy éve még élesen kritizáló Ausztriát például a kvóta teljesítésének elmaradása miatt velünk együtt marasztalta el Brüsszel. A nemzetközi találkozókon érzik a támogatást a többi uniós állam vezetői részéről?

– Amikor az egyes tagállamok politikusai beszélnek egymással migrációs kérdésről, sokkal inkább lehet tapasztalni az egyetértést, mint amikor a bürokraták beszélnek erről a kérdésről. A brüsszeli bürokraták részéről sokszor elhangzik a vád, hogy mi most egy zárt táborban akarjuk tartani az embereket, ami egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Valójában egy olyan új eljárásrendet alakítunk ki, amelyben mindenkit, aki illegálisan érkezik Magyarországra, elvisszük azokra a várakozóhelyekre, tranzitzónákba, ahol megfelelő körülményeket alakítottunk ki a várakozásra bevándorlási kérelmük elbírálásáig. Az új szabályozás megszünteti az eddigi gyakorlatot, miszerint a kérelmet benyújtó migránsok rögtön szabadon kószálhatnak az országban, illetve mehetnek tovább Európába. Mostantól meg kell várniuk a kedvező elbírálást. Eddig a határ nyolcméteres távolságából lehetett ebbe a zónába visszavinni őket, most már az ország egész területéről. Ez az idegenrendészeti őrizetbe vétel nem fogva tartás. Ez a hely nyitott Szerbia felé, az érintettek abba az irányba bármikor távozhatnak, nem tartja őket fogva senki.


– Az a vád is elhangzott, hogy a határon a magyar rendőrök, katonák bántalmazzák a migránsokat…

– Ez is hazugság. Bizonyítani nem is tudnak semmit, mert nem láthattak ilyet, így a vádakat arra építik, hogy Belgrádban láttak sérült migránsokat… A Belügyminisztérium azonnal jelezte, hogy a vád nem igaz. Ennek ellenére a parlamentben a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságnak beszámolnak majd az illetékesek, de a vizsgálat minden bizonnyal azt fogja majd megállapítani, ahogy eddig mindig történt, hogy nem volt semmilyen olyan esemény, amit állítanak.


– A zárt táborokat illetően egyébként például Olaszországban hónapokat töltenek a kiutasításra várók hasonlókban. Ezt ne tudná a brüsszeli adminisztráció? Amikor érzik a kettős mércét, érdemes szólni ilyenekről?

– Mi nem másokhoz hasonlítjuk magunkat, hanem a magyar emberek biztonságát akarjuk megvédeni. Kitartunk a határ védelme mellett, s olyan megoldást kerestünk, ami a nemzetközi jognak is megfelel. Egyébként, hogy a már bent lévő migránsokat Európában milyen módon helyezik el, országonként változó. Mi azonban nem az elhelyezésükkel akarunk foglalkozni, nem akarunk beengedni egyet sem.


– Orbán Viktor a miniszterelnökök tanácsa után azt mondta, azért voltak a jelenlévők megértők az új magyar gyakorlattal szemben, mert hasonlókban az hasonló ahhoz, aminek a bevezetését a nagyobb uniós országok fontolgatják. Nagyon eléjük szaladtunk?

– Brüsszelben továbbra sem tudnak mit kezdeni az egyes országokra rászabaduló migránsokkal, ezért a kötelező betelepítési kvótát, vagyis a bevándorlók szétosztását erőltetik továbbra is. Egy biztos: bennünket nem érhet szemrehányás az ő részükről, mert pontosan olyan jogszerűen járunk el, ahogy ők is. A konténerek kapcsán például emlékeztetnék a Calais-ban történtekre. Ahol migránsok százezres sátortábort létesítettek, szabad ég alatt aludtak, borzalmas körülmények között. Akkor civil szervezetek komolyan ünnepelték, hogy a francia kormány konténereket hozatott számukra, és emberi körülmények megteremtéséről beszéltek. A mi menekültügyi eljárást segítő konténereinket ugyanakkor embertelen megoldásnak minősítik. A kettős mérce mindenben megvan, pedig a nyugati országok menekültügyi intézkedései is hasonlóak, mint amit most bevezettünk. Nagyon fontos csata előtt állunk, hogy megvédjük a jogi határzárat, és be is fogjuk bizonyítani, hogy ez a nemzetközi joggal is összhangban van.


– A pénteki döntéstől függetlenül tehát számíthatunk a bürokrata eljárás folytatására…

– Igen. Tulajdonképpen ez már zajlik is, hiszen megüzenték, hogy a menekült­ügyi biztos majd eljön Magyarországra, s a hatóságoknál fog érdeklődni, pontosan mit is takar a határzár megerősítése. S a külföldről pénzelt szervezetek is hangoztatják, hogy majd a brüsszeli fórumok elé citálják Magyarországot. Az jó hír, hogy a kormányfők nem emeltek kifogást a dolog ellen, de a bürokraták már elkezdték a maguk eljárását. Állunk elébe, meg fogjuk védeni az álláspontunkat.


– Mire próbálják majd meggyőzni a menekültügyi biztost, aki többször is tanúbizonyságát adta elfogultságának a kvóta kérdésében, hiszen görög?

– Kemény tárgyalásra számítunk, a látogatás az előttünk álló fontos csata egyik eleme. Megmutatunk neki mindent. És ha jól végzi a munkáját, meg fogja érteni, hogy itt Európa jövőjéről is szó van.


– Nem először támadják a határozott magyar határvédelmet, akár a röszkei ostromra, akár az első kerítés állítása körüli hisztériára is gondolok. Aztán a nemzetközi fórumokon mindig kiderült, hogy a magyar kormánynak volt igaza. Kértek valaha bocsánatot?

– Sok dolog volt, amiben valóban bocsánatot kellett volna kérniük. Például a kerítés ügye, amivel kapcsolatban mindent mondtak rólunk, aztán kiderült, hogy mégis lehet építeni, mivel több más uniós állam is elkezdett létesíteni hasonló védelmi rendszereket.

– A józan logikának már az is ellentmond, hogy miközben az uniós országok miniszterelnökei nem marasztalják el Magyarországot, az elvileg ezeket az országokat képviselő uniós szervezet mégis folytatja a maga büntetőeljárását…

– Szétszakadt a politikai vezetés és a bürokrácia Brüsszelben. Épp arról szól most számos kezdeményezés, hogy a fejéről állítsuk talpára a dolgokat, vagyis a brüsszeli vezetés térjen vissza a tagországok érdekeinek képviseletéhez. Ez a bizonyos elszakadó bürokrata magatartás volt a brit kilépésnek is az egyik oka. Jó lenne, ha nem esne szét Európa miattuk.


– A magyar miniszterelnök szerint a migráció a terrorizmus trójai falova, és egy interjúban azt mondta, a mostani jogszabállyal csak időt nyertünk. Ebben azonban benne van az is, hogy számíthatunk újabb nehézségekre. Mik lehetnek ezek?

– Fel kell készülnünk, hogy a migrációs nyomás nem csökken, sőt a számok szerint fokozódik. Törökországban, Afrikában és a távolabbi ázsiai területeken milliószámra készülnek elindulni az emberek Európába. Gazdasági menekültekről van szó, nem üldözi őket senki, a jobb élet reményében indulnak. A migrációs nyomásnak tehát rendkívül nagy utánpótlása van. S ilyenkor nem azon kell lamentálni, hogy ez jó vagy sem, egyszerűen ellen kell állni. Ezért építjük már a második kerítést, hogy ne történhessen meg, ami megtörtént Röszkénél, hogy nekitámadjanak a kerítésnek, a rendőröknek. Szükségünk van a második védvonalra is!


– A milliós menekülthullám megállításában azonban Magyarország előbb-utóbb kicsinek bizonyulhat. Meddig tudunk egyedül ellenállni? Vagy az időt nyerésben benne van az is, hogy közben magunk mellé kell állítanunk a nagyobb tagállamokat?

– Mint minden csatában, szövetségeseket kell kerítenünk. Vannak is szövetségesek, a V4-ek régóta együtt lépnek fel velünk, és úgy látom, egyre többen gondolják így. Hisz ez a fajta migrációs helyzet nemcsak Magyarországot éri, hanem Németországot, Ausztriát, és ezt egyre inkább látják az érintett országokban is. A brüsszeli bürokratikus szemlélet eredményeként azonban más országokban egyelőre nem mernek ennyire őszintén beszélni a problémáról. De én arra számítok, hogy hamarosan átszakad a gát ebben az ügyben.


– Mi ennek a makacs bevándorláspártosságnak az oka? Akár a brüsszeli bürokratáknak, akár Soros György civil szervezeteinek látniuk kell, mennyire veszélyes, amit csinálnak, legalább az elmúlt másfél év terrorcselekményeiből!

– A külföldről pénzelt szervezetek végzik a munkájukat. Van nekik egy feladatuk, amiért fizetik őket…


– Ez a küldetés, hogy összeomoljon Európa? Kinek jó ez?

– Láttunk már ilyet. Azzal, hogy a migránsok így ellepték Európát, a kontinens nem erősödött, hanem gyengült. Ha Európa gyengül, az más országoknak kedvező lehet.


– Kötelezettségszegési eljárással március elején fenyegették Magyarországot. Tartanak attól, hogy akár szankciókat is életbe léptethetnek hazánkkal szemben, ha nem teljesítjük a kvótaelőírásokat?

– Ez egy valós veszély, mert több támadás is ér bennünket. Az egyik a határzárral kapcsolatos, pontosabban a kötelező migránskvóta elutasítása miatt fenyeget. De támadják a rezsicsökkentést is, ahol központi hatósági árszabályozást szeretnének bevezetni. Támadják az adópolitikánkat is, ahol szintén közös adópolitikát szeretnének nemzeti adópolitika helyett. Valamint támadják a munkahelyteremtési rendszerünket is, álságos módon a szabad versenyre hivatkozva. Ez egy összehangolt támadás, aminek a kivédéséhez új nemzeti politika kell.


– Ezekbe a támadásokba azonban keményen bele kell állni. Hogy látják, az ismétlődő nemekkel nő Magyarország presztízse, természetesen nem a bürok­ra­ták, hanem a többi uniós ország vezetői, polgárai szemében, vagy inkább renitens szerepbe kerülünk?

– Nő a presztízsünk, mert például a lengyel emberek pont úgy gondolkodnak a helyzetről, ahogy mi. De az átlagos német választópolgár is így látja. Magyarországnak ez a kiállása nagyon népszerű az európai emberek körében. Bár nem a népszerűségért csináljuk, de azért jó látni, hogy nem úgy vélekednek, renitensként csak küzdünk valami ellen, hanem azt képviseljük, ami a magyar érdek, ami egyébként a migránskérdésben egybevág az európai érdekkel.

Szarka Sándor