Fotó: MTI/Balogh Zoltán, illusztráció

Németország csak akkor küld vissza menedékkérőket Magyarországra, ha garanciát kap az uniós előírások betartására – írta kedden a Berliner Morgenpost című német lap berlini kormányzati forrásokra hivatkozva. A szövetségi belügyminisztérium megerősítette az értesülést.

A beszámoló szerint a német kormány „aggódik” a közelmúltban történt jogszabályi változások révén előállt magyarországi menekültügyi helyzet miatt. Ezért a szövetségi belügyminisztérium egy április 6-i keltezésű utasításban elrendelte, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csak akkor küldhet vissza menedékkérőket Magyarországra az európai uniós – úgynevezett dublini – menekültügyi rendszer keretében, ha a magyar hatóságok minden egyes esetben garantálják az uniós előírások betartását az elhelyezést és a menekültügyi eljárást illetően.

Ilyen garanciavállalás nélkül a BAMF nem adhat át menedékkérőket a magyar hatóságoknak – áll az utasításban.

A szövetségi belügyminisztérium egy szóvivője német hírportálok jelentései szerint elmondta, hogy a BAMF-nak újabb utasításig minden egyes esetben biztosítékot kell kérnie a magyar hatóságoktól arról, hogy az adott menedékkérőt a menedékkérők elhelyezéséről szóló EU-s irányelv előírásainak megfelelően szállásolják el, és menedékjogi kérelmét a menekültügyi eljárásról szóló EU-és irányelvnek megfelelően dolgozzák fel.

Ilyen biztosítékok hiányában nem lehet átadni menedékkérőket a magyar hatóságoknak – tette hozzá a szóvivő, megerősítve a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi napilapjában megjelent beszámolót.

A visszaküldési, illetve visszafogadási eljárást rögzítő dublini rendelet főszabályként előírja, hogy abban az államban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU, illetve a menekültügyi együttműködésben résztvevő európai országok alkotta területre.

A BAMF ennek alapján 2016-ban csaknem 12 ezer menedékkérő Magyarországra küldését kezdeményezte, az idén a január-februári időszakban pedig további mintegy 900 visszaküldési eljárást kezdeményezett. A magyar fél tavaly 294, az idén február végéig pedig 23 menedékkérőt fogadott vissza Németországtól – írta a Berliner Morgenpost.

Felidézték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) bírálta az új magyar szabályozást és felszólította az uniós tagországokat, hogy ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra, amíg a kötelező őrizetbe vételükről rendelkező törvénymódosítását nem hozzák összhangba az uniós jogszabályokkal és a nemzetközi joggal.

Hozzátették, hogy a német ellenzéki Zöldek is bírálják a magyarországi szabályozást, de a német kormány tevékenységét is. A párt szerint nem megfelelő megoldás, hogy a BAMF feltételekhez köti a menedékkérők visszaküldését Magyarországra. A megfelelő az lenne, ha Berlin felfüggesztené ilyen irányú tevékenységét, mert menedékkérők visszaküldése Magyarországra a dublini rendszer keretében „az emberi jogok és az alapvető jogok megsértését” jelenti – mondta Luise Amtsberg, a Zöldek parlamenti (Bundestag-) frakciójának menekültügyi kérdésekben illetékes szóvivője.

MTI