Fotó: shutterstock, illusztráció

Már az interneten is élőben követhetők az erdélyi Magyarfenes egyetlen gólyafészkében zajló események. Az érdeklődők máris valóságos csatajeleneteknek lehettek tanúi.

A Kolozsvártól mintegy 20 kilométerre fekvő falu gólyafészkére az Apáthy István Egyesület és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Biológia és Ökológia Intézete szerelt webkamerát, amelynek képeit a clujbird.ro honlapon közvetítik. A magyar, román és angol nyelvű honlap működtetői az élőképek mellett rövid bejegyzésekben is rögzítik a gólyafészek eseményeit.

A beszámoló szerint a magyarfenesi gólyafészekbe március 22-én tért vissza a hím gólya, és több mint két héttel később, április 8-án érkezett melléje a tojó. A fészekben kedd hajnalban jelent meg az első tojás, de ez a fészket elfoglalni próbáló idegen gólyákkal vívott csata közben szerda este kiesett a fészekből. Csütörtök délelőtt mintegy 10 tagú gólyacsapattól védte meg erős kelepeléssel a fészket a magyarfenesi gólyapár.

A gólyamegfigyelés szakmai vezetője, Szabó D. Zoltán, a BBTE oktatója az MTI-nek elmondta: nem ritkák a gólyák közötti csatajelenetek a fészkek körül. A gólyák hároméves korukra lesznek ivarérettek, ekkor jönnek vissza először Afrikából a kikelési helyük környékére. Ha nem találnak fészkelőhelyet vagy párt maguknak, kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborolnak.

“Könnyebb elfoglalni egy jó fészket, mint újat építeni. A jobb helyekért mindig nagy a csata. A jobb fészkek általában egy olyan táplálkozóhely középpontjában vannak, ahol könnyű sok fiókát felnevelni. Minden gólyának az a végső célja, hogy a saját szaporodási sikerét maximalizálja” – magyarázta a biológus.

Szabó D. Zoltán elmondta: 4000-4500 párra becsülik a romániai gólyapopulációt, amelynek nagysága az elmúlt tíz évben nem változott. Elsősorban az erdélyi, partiumi és bánsági fészkek helyzete ismert. Romániában Maros, Szeben és Temes megyében vannak még bekamerázott gólyafészkek.

A biológus megjegyezte: nevelő, tudatformáló, információközlő célja van a magyarfenesi kamera felszerelésének. Azt szeretnék, hogy ezzel is közelebb hozzák a természetet az emberekhez. Az éjjel is látó kamera 2015-ben egy kolozsvári vörösvércsecsalád fészkébe nyújtott betekintést.

MTI