Kizárólag az átláthatóság elvét képviseli és semmilyen megbélyegzést nem jelent a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat – mondta Gulyás Gergely (Fidesz) az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában szerdán az Országgyűlésben.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Gulyás Gergely – aki Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezetővel, valamint Németh Szilárd és Vitányi István fideszes képviselőkkel együtt jegyzi az előterjesztést – hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről.

Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – ismertette az indítványt. Megjegyezte: ezt a tényt a véleménynyilvánítás szabadságával élve mindenki minősítheti, akár pozitívnak, akár negatívnak, ugyanakkor szerinte az ellenzék körében van hajlam az „ilyen megbélyegzésre vonatkozó politikai véleményekre”.

Hangsúlyozta: a jogszabályok szerint a kettős könyvvitelre kötelezett szervezeteknek ma is minden támogatást külön fel kell tüntetniük beszámolójukban, így számukra a javaslat semmilyen többletinformáció biztosítását nem írja elő, viszont a kettős könyvelésre nem kötelezett társadalmi szervezeteknek ilyen részletes beszámolót eddig nem kellett tenniük.

Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. „Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem” – mondta Gulyás Gergely. Jelezte: a javaslat szankciót csak a regisztráció elmulasztása esetére ír elő, így nem igaz, hogy bármilyen jogkövetkezmény fűződne a külföldi támogatásokhoz, ez nem is állna összhangban a magyar alkotmánnyal.

Hangsúlyozta: a civil szervezetek átláthatósága az Európai Unióban is napirenden van, hiszen az Európai Parlament költségvetési bizottsága márciusban vitatott meg egy néppárti képviselői előterjesztést, amely csökkentené az uniós finanszírozását az EU alapvető értékei ellen kampányoló civil szervezeteknek és nagyobb átláthatóságra kötelezné őket. Gulyás Gergely a cataniai főügyészt is példaként hozta, aki vizsgálatot javasolt a migránsokat segítő civil szervetek ellen, valamint idézte a Frontex jelentését, amely aggályosnak tartotta egyes Földközi-tengeren tevékenykedő jótékonysági szervezetek működését, és felidézte azt is, hogy 2009-ben Írországban fogadtak el törvényt azt összes jótékonysági szervezet átláthatóságáról.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: azokkal a szervezetekkel kapcsolatosan is ismertek és a „médiában széles körűen tárgyaltak” az adatok, amelyek állami támogatásból vagy közvetett állami támogatásból vesznek részt a magyar közéletben, ezért ugyanígy indokolt és célszerű a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága is.

Közölte: indokoltnak tartják, hogy a javaslat ne tegyen különbséget abból a szempontból, hogy az EU-s támogatás magyar költségvetési szerven keresztül vagy attól függetlenül történik, így akár az EU-s pénzeket teljes mértékben mentesítenék a törvény hatálya alól. Emellett megfontolásra érdemesnek tartotta, hogy a létükből adódóan külföldről támogatást kapó nemzetiségi szervezeteket is mentesítsék, illetve jelezte, hogy a kormánypártokon belül is vita van arról, hogy a karitatív szervezetnél van-e szükség kivételre.

Ugyanakkor a kivételekkel kapcsolatban hangsúlyozta: miután nincsen semmilyen negatív megbélyegző szándék a javaslat mögött, ezért nem fogadják el, hogy emiatt kellene bárkit is mentesíteni a törvény hatálya alól.

MTI