Az utóbbi időben egyre gyakoribbá válik az a jelenség, amikor színtisztán szakmai kérdésekből politikai vitát próbálnak kreálni egyes civil szervezetek. Ilyen a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme is, ahol hét év csatározás után most megnyugtató döntés született: a part mentén épül meg a védmű.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A XIX. században a Római-part a budai vízi élet egyik legkedveltebb központja, fürdésre is alkalmas hely volt. Ez a partszakasz a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal. Az Evezős Szövetség megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízi sport. Az első hazai evezőversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám, a Lánchíd építője nyert meg. Ekkor a Római-parton huszonhárom csónakház működött. Öt csárda, két vendéglő és három szabad strand várta a kikapcsolódni vágyókat. A Római-part folyamatosan fejlődött, a főváros vízisport-paradicsomává vált. Vállalati, egyesületi és magán csónakházak tucatjait építették fel.


Csónakházból lakópark

A vízminőség romlása miatt azonban a kijelölt fürdőhelyeket 1973-ban megszüntették. A 90-es évek vége felé a csónakházak rossz állapotba kerültek, felújításukra nem volt mód, így a nyaralni vágyók száma is lecsökkent. A terület gondozatlanná vált, a sportlétesítményeket kezelő állami cég egymás után adta el áron alul a csónakházakat. A helyükön megindult a lakóparkok építése. Először a Vadkacsa I-II. helyére épült lakópark, majd jött a többi, hullámtérbe épített, üdülő besorolású ingatlan.

Közben a partot időről időre elöntő árvizek miatt a főváros 2009-ben, majd 2010-ben is mobilgát építését határozta el. A gát terveit sokan ellenezték. Környezetvédő civil szervezetek szerint a part menti gáttal elvész a varázs, a közvetlen kapcsolat a Dunával, ráadásul a gát építésekor kivágnák a fákat. Többen pedig azt kifogásolják, hogy a mobilgát most azokat a lakóparkokat és üdülőket is megvédi, amelyek tulajdonosai olcsón vették meg a hullámtéri telkeket…

Ők a Királyok útja – Nánási út mentén húzódó nyúlgát megerősítését akarták, és úgy érveltek, a hullámtéri ingatlantulajdonosok köztük nem egy idős ember, nyolcvan, száz éve épült lakóházakban) védjék meg magukat, ha jön az ár. Mert ilyenek is vannak a hullámtéri területen. Még jóval a nyúlgát előtt épültek. A főváros felelőssége emellett nem csupán néhány helyi ingatlantulajdonos vagyonára, hanem ötvenezer óbudai, illetve békásmegyeri lakosra is kiterjed, akiket egy nagyobb árvíz esetén komoly veszély fenyeget.


Védtelen partszakasz

A 2013. évi, váratlanul magas árhullám alapján 2014 augusztusában a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló rendeletet módosították. Ennek következtében az eredetileg tervezettekhez képest átlagosan 110 centiméteres magasítás szükséges a római-parti védmű építése során. Valamennyi körülmény gondos mérlegelését követően a főváros úgy döntött, hogy a beruházást módosított tervek alapján, kibővített formában valósítja meg.

A Budapesti Műszaki Egyetem két, egymással párhuzamos nyomvonalat összehasonlító elemzése szerint az árvízvédelem elvileg mind a két esetben megoldható. Megközelítőleg egyforma hosszúságú és magasságú védművet igényelne mindkét területen, ugyanakkor a parttól távolabbi gát nagyobb beavatkozással járna a természetben és többe is kerülne. Míg a part menti mobilgát költsége 18 milliárd forint, addig a Királyok útja – Nánási úti védmű 25 milliárd forintba kerülne, ráadásul árvíz esetén a parti épületek védelme és a part rendezése további költségekkel járna. Így az egyetem, immár másodszor, a parti védművet javasolja.

A Fővárosi Közgyűlés a Műszaki Egyetem összehasonlító szakértői értékelése alapján döntött: a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósul meg, Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának 2007-es és 2009-es határozatai, a Fővárosi Közgyűlés 2009-es és 2011-es határozatai, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével.

A döntés elfogadását a teremben heves tiltakozás övezte: jelen voltak az egyre nyíltabban politizáló Greenpeace és a Fák a Rómain aktivistái, akik transzparensekkel és bekiabálásokkal tiltakoztak a közvetlenül a parton építendő gát ellen. A Római-part ügye miatt akkora számban voltak jelen aktivisták, hogy már az ülés megkezdése előtt megtelt a terem, ezért sok embert be sem engedtek. A parton élők közül szép számmal voltak támogatók is, ők is felszólaltak, bár transzparenseket nem emeltek és nem is kiabáltak.

Tarlós István főpolgármester a Demokratának elmondta, az utóbbi négy évben öt hivatalos tanulmány készült, de egy sem támogatta a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalat. A tervek befejező szakaszáról, a parti funkciók további sorsáról a vitát lehet folytatni, de a nyomvonalról dönteni kellett, mert ezzel egyszerűen nem lehetett tovább várni. Ez egy olyan terület, ahol nincs helye a politikai vitának: nincs olyan, hogy a főváros által „jobban szeretett” nyomvonal. A Római-part árvízvédelme megoldatlan: évtizedek óta ez a legkritikusabb és legvédetlenebb Duna menti partszakasz.

Az új mértékadó árvízszint alapján vannak a fővárosban további kritikus szakaszok is. Komoly forrásokra lenne szükség a budapesti árvízvédelmi művek fejlesztéséhez, azok többségéhez 50-60 éve nem nyúlt senki. Ilyen például a Margitsziget, de ott szerencsére egyetlen állandó lakos sem él.

– Ami a legkritikusabb Római-partot illeti, 2010 előtt egyetlen komolyabb tanulmány készült, azt is az én vezetésem alatt álló óbudai önkormányzat kezdeményezte – jegyezte meg a főpolgármester.

A közgyűlés úgy döntött, az árvízvédelmi mű megvalósítását követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege.

Szeneczey Balázs városfejlesztési főpolgármester-helyettes elmondta, hogy olyan állékony védmű épül, ami megfelelő védelmet fog nyújtani az öblözetben lakóknak, a mai hullámteret pedig továbbra sem fogják építési övezetbe sorolni.

– Nem az a célunk, hogy tönkretegyük, hanem hogy fejlesszük a partot, és azt a jelenlegi arculat megőrzése mellett élhetővé tegyük – fogalmazott.

Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója azt is elárulta, miképpen fog működni a létesítmény: a 280 centiméter magas, fémszerkezetű mobil falat egy ötven centiméteres alépítményre állítják rá.

Az elemeket a Fővárosi Csatornázási Művek békásmegyeri átemelőjénél tárolják majd, árvíz esetén pedig négy napjuk lesz, hogy a gát 1100 oszlopát beépítsék a helyére. Az első két, mértékadó árvíznél még próbaüzem lesz, a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon most meglévő földtöltésen is védekezni fognak. Ez dupla védelmet jelent, és szükség esetén bármikor alkalmazható.

A tervező Tér-Team Kft. ügyvezetője, Szabó Gábor szerint az általuk tervezett megoldás ideális kompromisszum: a lehető legkevesebb, mintegy 600-900 fa kivágásával járna (eredetileg 1500-at terveztek kivágni), és megoldják az Aranyhegyi- és a Barát-patak árvízvédelmét is. Az úgynevezett környezetvédő aktivisták a mobilgáttal szemben is szkeptikusak. Szabó Gábor szerint ugyanakkor a mobil gát bevált megoldás, Prágában több mint 6100 folyóméter hosszan épült ilyen létesítmény, Ausztriában pedig három kilométeres a leghosszabb mobilgát. Hazai példa is van már arra, hogy a mobilgát ideális megoldás árvíz esetén, ugyanakkor alacsonyabb vízállásnál lebontható.


Nívódíjas megoldás

Szentendre önkormányzata stratégiai döntést hozott, amikor az 1960-as években épült, a város történelmi óvárosát és egyben a legfrekventáltabb turisztikai helyszínét, a Dunakorzót védő gát megújítását vette tervbe. A korábbi, árvízvédelmet szolgáló gát állékonyságában, vízzáróságában jelentősen károsodott az idők folyamán, a terméskő burkolatú töltés helyén egy részen mobil árvízvédelmi fallal olyan árvízvédelmi védmű létesült, amely árvíz idején teljes körű biztonságot nyújt.

Az új megoldás nemcsak biztonságos, de újra láthatóvá teszi a történelmi belvárost: a korzót kinyitja a Duna felé, s a folyóról szemlélve is kitárulkozik az utcafront látványa.

A megújult árvízvédelmi védmű rekonstrukciójának részeként a Magyarországon először alkalmazott új árvízvédelmi fal megvalósításában a projekt résztvevői a tervezéstől a kivitelezésig, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzéséig jelentős mértékben hozzájárultak Szentendre árvízvédelméhez. A mobil árvízvédelmi fal jól vizsgázott: sikerrel védte a várost 2013 nyarán, amikor a Duna a valaha mért legmagasabb vízszintnél 36 centiméterrel magasabban tetőzött. A szentendrei védmű, az első mobil gát Magyarországon 2014-ben Építőipari Nívódíjat kapott.

A római-parti mobilgát megépítését viszont 2010 óta újra és újra fellángoló heves viták, tüntetések övezik. A védmű megépítéséről szóló fővárosi közgyűlési döntést megelőző, parázs hangulatú lakossági fórumon többen népszavazást sürgettek. Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere szerint ugyanakkor a gát nyomvonala alapvetően katasztrófavédelmi kérdés, így nem gondolná, hogy egy ilyen ügyben népszavazásnak kellene döntenie. Az árral szemben a parton kell védekezni, nem a belvárosban, szögezte le. Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez az aktivisták által gerjesztett vita valójában nem a mobilgátról szól, hiszen a Demszky-féle vezetés is a part menti változat mellett tette le a voksot. A politikai ellenzék akciózik, és erre minden eszközt felhasznál.

Hernádi Zsuzsa