A bejelentett gazdasági intézkedéseknek köszönhetően a családoknak több ezer milliárddal lesz több az elkölthető jövedelmük.
Milliárdok maradnak a családoknál
Lentner Csaba: A kormány célja a fizetőképes kereslet növelése, a gyermekvállalási hajlandóság támogatása és a gazdasági növekedés serkentése
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében bejelentette, a nyugdíjasok áfavisszatérítést kapnak egyes élelmiszerek után, a két- és háromgyermekes anyák életük végéig SZJA-mentességet élvezhetnek, valamint bevezetik a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) jövedelemadó-mentességét. Ezen intézkedések várható hatásairól és következményeiről kérdeztük Lentner Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem közgazdászprofesszorát.
Lentner Csaba úgy véli, az infláció újra támad, ezért kell a nyugdíjasokat, valamint a családokat megvédeni.
– 2025 januárjában ismét emelkedett az árszínvonal romlása, hat százalékos mértékig. Ami különösen aggasztó, hogy a liszt ára egy év alatt 43,2 százalékkal, a tej ára 25 százalékkal, a tojásé 23,8 százalékkal, a gyümölcsök, zöldségek ára pedig 16 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok fogyasztói kosarában ezek a termékek meghatározóak, így ők nem hat százalékos inflációt érzékeltek, hanem jóval magasabbat – fejtette ki lapunknak a közgazdászprofesszor.
Hatékony eszköznek tartja a nyugdíjasok áfa-visszatérítését, mivel a mintegy 2,5 millió magyar nyugdíjas átlag nyugdíja 235 ezer forint, de mintegy 1-1,5 millió nyugdíjas havi juttatása nem éri el ezt az összeget.
Az áfa-visszatérítés fontos kiegészítő jövedelemforrás lehet számukra, ami havonta 10-15 ezer forintot is jelenthet.
Lentner Csaba szerint a kormány ezt úgy tudja biztosítani, hogy a kereskedők elől elveszi az újabb haszonszerzési lehetőséget. Az ellenzék próbálkozásait, amelyek az élelmiszerek áfájának csökkentésére irányultak, nem tartja hatékonynak, mivel szerinte az áfa csökkentése nem befolyásolta volna érdemben az árakat, ráadásul az állam közhatalmi bevételei csökkentek volna. Súlyos problémának látja, hogy az élelmiszerkereskedelmi multik a liszt árát 44 százalékkal emelték egy év alatt, miközben a mezőgazdasági termelők által megtermelt búza ára alig emelkedett, és a földbérleti díjak sem nőttek.
„A nemzetközi élelmiszer-üzletláncoknak tudomásul kell venniük, hogy a kormány meg kívánja védeni a családokat és a nyugdíjasokat, és ha másként nem megy, akkor az áraik és profitjuk elfogadható keretek között tartására erősebb szabályokat és adókat vezethet be. Nem engedhetjük meg, hogy az infláció újra elszabaduljon, és a kereskedők ezen nyerészkedjenek, miközben a társadalom a vesztes oldalra kerül”
– magyarázta Lentner Csaba.
Szerinte a két- és háromgyermekes anyák SZJA-mentessége, valamint a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) jövedelemadó-mentessége pozitív hatással lesz a családok jólétére és a gyermekvállalási kedvre. Bár a gyermekvállalás alapvetően érzelmi kérdés, Lentner Csaba szerint az állam minden tőle telhető anyagi támogatást biztosít a gyermekvállalás és a gyermeknevelés feltételeinek javításához. Kifejtette, az intézkedések hatására a kétgyerekes családok jövedelemgyarapodása 14 százalékkal, míg a háromgyermekes családoké 18,9 százalékkal fog bővülni. A kétgyermekes anyák teljes SZJA-mentessége mintegy 700 milliárd forintot jelent, amely összeg a családoknál marad. A GYED átlagos összege 407.120 Ft, amely idáig 15 százalékkal adózott, az adómentesség bevezetésével azonban a családok havonta 61.068 forinttal több pénzt tarthatnak meg. A csecsemőgondozási díj esetében pedig átlagosan 88 ezer Ft adó marad meg a családi kasszában havonta – mutatott rá Lentner Csaba.
Kérdésünkre, miszerint a fenti intézkedések milyen hatással lesznek az állami költségvetésre és a gazdasági növekedésre, Lentner Csaba elmondta, a személyi jövedelemadó-kedvezmények széles körén keresztül a családok többlet anyagi forrásokhoz jutnak, tehát több ezer milliárddal lesz több az elkölthető jövedelmük. Hangsúlyozta, a gyermeket nevelő családok és a nyugdíjasok el is fogják költeni ezeket a többletforrásokat, amely többletköltéseknek az áfa- és jövedékiadó-tartalma jelentős lesz.
Lentner Csaba szerint a központi költségvetés bevételei összességében nem csökkennek mert az állam a személyi jövedelemadó helyett, amelynek jelentős része mostantól a családoknál marad, a közvetett forgalmi adókon keresztül jut bevételekhez. Hozzátette, ez a gazdaságpolitikai metodika 2010 óta jól működik. Emlékeztetett rá, 2010-ben lényegesen, 36 százalékról 16 százalékra, majd 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke. Ez éves szinten 800 milliárd forint feletti összeget jelentett, amely a központi költségvetésbe nem folyt be, ám a családok a náluk maradó jövedelmet vásárlásokra, az életminőségük javítására költötték, amelyek általános forgalmi adó-hányada jelentős volt. Így az állam lényegében csak az adóbevételi források típusain változtatott, miközben az összesített adóbevétel nem csökkent, viszont a családok anyagi biztonsága javult, a termelés fellendült és a gazdasági növekedés elindult. Hozzátette, ezt várja a 2025-ös gazdaságpolitikai intézkedésektől is.
„A miniszterelnök által bejelentett intézkedéseknek hármas célja van. Elsőként a fizetőképes kereslet, vagyis a családoknál maradó jövedelem növelése, majd a gyermekvállalási hajlandóság és gyermeknevelés költségeinek állami eszközökkel történő támogatása, végül pedig a gazdaságban a termékek és szolgáltatások iránti kereslet növelése, amely által a termelés újraindítása is megvalósulhat”
– mondta Lentner Csaba. Hozzátette, lényegesen növekedni fog a családok elkölthető szabad jövedelme, ám a kormánynak résen kell lennie, hogy a többlet pénzkereslet megjelenése ne okozzon áremelkedést, inflációt. Rövid távon szerinte ezt hatósági szabályozással, az árképzési politika erős ellenőrzésével lehet kordában tartani és ezzel egyidejűleg fontos, hogy a magyar gazdaság mélystruktúráiban is változások következzenek be.
