Fotó: ShutterStock/QiuJu Song
Hirdetés

Flidézik: Joe Biden elnöksége végén, októbertől egészen az utolsó napokig szigorította a szankciókat az orosz és iráni olaja szállító cégek és hajók ellen, ami fennakadásokat okozott a két legnagyobb vásárló, Kína és India ellátásában, és a dízelárak jelentős emelkedéséhez vezetett globálisan, így Európában is.

A január 10-én bejelentett csomag több mint 140 tankert érintett, amelyek a teljes orosz tengeri olajexport 42 százalékát szállították, ami a díjak gyors emelkedéséhez vezetett.

Háromszorosára ugrott a szállítási díj a távol-keleti Kozmino kikötőjéből Kínába, ami a Vortexa elemzője, Emma Li szerint legalább 17 új, nem szankcionált tankert vont be a forgalomba a január 11. és február 20. közötti időszakban. A hajók egy részét más szankcionált útvonalakról, például a Balti-tengerről irányították át, vagy korábban nem nyersolajat, hanem feldolgozott olajtermékeket szállítottak.

A szankciókat követően megugró fuvardíjak új, tiszta hajókat vonzottak az orosz olajkereskedelembe. A hajótulajdonosok több tankert vásároltak, hogy kihasználják az üzleti lehetőséget – idéz egy, a Reutersnek nyilatkozó, orosz beszállítóval dolgozó kínai kereskedőt a cikk.

A hírügynökség tudósítása szerint a kirakodás megkönnyítése érdekében új terminálok is fogadnak szankcionált olajszállító tartályhajókat, ráadásul

az orosz finomítókat ért ukrán dróntámadások miatt több nyersolaj áll rendelkezésre exportra.

Január vége óta beszállt a Malajziából Kínába irányuló hajóról hajóra történő szállítás legalább nyolc olyan nagyon nagy, kétmillió hordós mennyiség szállítására képes hajó (Very Large Crude Carrier – VLCC), amelyek vagy nemrég kerültek be az árnyékflottába, vagy 2024 eleje óta üresen álltak. Iránnal szemben azonban várhatóan tovább szigorít majd Donald Trump amerikai elnök, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy lassulnak a Kínába irányuló szállítások és végül az iráni kitermelés is.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatnak.