Közel 47 milliárd forint volt tavaly a szabad forgalmú – közoktatási tankönyvek nélküli – könyvpiac forgalma. Ez mintegy 2,3 százalékos növekedést jelent a 2015-ös adatokhoz képest. A legsikeresebb az ismeretterjesztő művek ágazata volt.

Grafikon: MTI

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése nemrégiben közzétette a magyar könyvpiac 2016-os forgalmáról szóló adatokat. A dokumentum szerint a tavalyi teljes piaci könyvforgalom fogyasztói áron közel 54 milliárd forint volt.

A szépirodalmi, fikciós művek és az idegen nyelvű könyvek forgalma is nőtt, míg előbbi egy év alatt 4 százalékkal, utóbbi – a külföldről átvett tankönyveket is beleszámítva – 8 százalékkal emelkedett. Az évek óta gyarapodó gyermek- és ifjúsági könyvszektor tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyult, forgalma több mint 4 százalékos növekedést mutatott.

Szintén emelkedett az úgynevezett „young adult” könyvek (a komolyabb művek befogadására még éretlen fiatalok számára írt, az ő igényeiket kielégítő szépirodalmi művek) népszerűsége. A 2016-os könyvpiac sajátossága volt a bulvárosodás is, aminek következtében erősödött az úgynevezett „celebirodalom” is.

Visszaesés egyedül a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok piacán mutatkozott tavaly. E kategória forgalma mintegy 9 százalékkal csökkent.

A piaci alapon működő könyvkiadók 2016-ra fogyasztói áron közel hétmilliárd forintos közoktatási tankönyv- és nyelvkönyvforgalomról számoltak be, ami becslések szerint a tankönyvforgalom mintegy negyven százaléka.

Az évi egymilliárd forint forgalmat elérő könyvkiadók száma tíz volt. E könyvkiadók könyvtermése képezi az összforgalom 44 százalékát.

A magyar könyvpiac éves forgalmának csaknem egyharmadát a karácsonyi időszak generálja. A három legnagyobb magyarországi könyvkereskedő cég közül az egyik tavaly 7-8 százalékos növekedést tapasztalt a megszokott decemberi forgalomhoz képest, míg a másik kettő esetében viszont sem csökkenés, sem növekedés nem történt.